Dessauer Móric

Dessauer Móric (Kajár, 1842. május 24. – Meiningen, 1895. április 17.) rabbi.

Fia volt Dessauer Gábriel rabbinak. Várpalotán és Székesfehérváron tanult Talmudot, majd a breslaui szemináriumban rabbiképesítést, az egyetemen pedig filozófiai doktorátust szerzett. Előbb Köthenben, 1881-től kezdve pedig Meiningenben lett kerületi rabbi.

• Spinoza und Hobbes; Begründung ihrer staats- und Religionstheorien durch ihre philosophischen Systeme (Breslau, 1868)
• Daniel, in sieben Kanzelreden für das Neujahrs- und Versöhnungsfest (uo. 1875)
• Des Sokrates der Neuzeit und sein Gedankenschatz; Sämmtliche Schriften Spinozas gemeinverständlich und kurz gefasst (Köthen, 1878)
• Der deutsche Plato; Erinnerungsschrift zu Moses Mendelssohn 150-jährigen Geburstage (Berlin, 1879)
• Blüthen und Knospen der Humanität aus der Zeit von Reuchlin bis Lessing (Zürich, 1881)
• Humanität und Judentum (Lipcse, 1885).

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 196. o.  Online elérés
• Dessauer Móric. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 20.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000

1. ↑ ^{a b} Biographisches Portal der Rabbiner. (Hozzáférés: 2022. március 4.)