Cserpatak (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Cserpatak (egyértelműsítő lap).
Cserpatak (Osrblie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
PolgármesterPeter Siman
Irányítószám976 45 (pošta Hronec)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség357 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület24,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611111111, 19.52638888888948.758611°N 19.526389°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 31″, k. h. 19° 31′ 35″48.758611111111, 19.52638888888948.758611°N 19.526389°E
Cserpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül: Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 14 km-re délnyugatra, a Cser-patak partján található.

Története

A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben „Zerrenpach” néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája.[2]

1813 és 1821 között drótot készítettek vasüzemében. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal. 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.[3]

A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.

2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
  • Kápolnája 1813-ban épült.
  • Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
  • A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Cserpatak Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Breznóbányai járás
  • m
  • v
  • sz
A Breznóbányai járás települései
Breznóbánya (Brezno)
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap