Csernyák Imre

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Csernyák Imre
Csernyák Imre
Csernyák Imre
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyák Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csernyák Imre (Emery Chairman, 1897[1] – 1945 után) hadnagy (1909-ben, - 4. hadosztály tüzérezred)[2] Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös szárnysegédje,[3] repülőszázados, bolsevik ügynök, a Károlyi puccs idején a Budapesti Katonatanács megszervezője, Lenin személyes megbízottja, a belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson a Budapesti Katonatanács képviselője, a Népköztársaság képviselője Hágában.[4], a vörösterror idején hadügyi népbiztos [5], Tisza István kormányfő egyik gyilkosa [6], az OSS (Office of Strategic Services) dolgozója.

Magyarország bolsevizálásában döntő szerepet játszottak 1918. októberétől a proletárdiktatúra megalakulásáig terjedő időszakban az orosz bolsevik állam bolsevik ügynökei által szervezett katonatanácsok.[7]

Károlyi Mihály a hatalom megszerzése érdekében 1918. október 27-én honvédelmi biztossá nevezte ki Csernyák Imrét.[8][9]

1918 október 30-án, Budapesten, a hajnali órákban még semmi nem utalt a napközben történt eseményekre. Hajnalban Csernyák Imre az ágyából felzavart Károlyi Mihályt tájékoztatta a Csenyák és a munkásvezetők közötti megbeszélés eredményéről. Károlyi Mihály azonban hallani sem akart a forradalmi erőszak alkalmazásáról. Csernyák erre közölte Károlyi Mihállyal, hogy "szabadságra megy", kikapcsolódik a Katonatanács munkájából. [10]

1918. október 30-án napközben a Katonatanács által kiadott felhívást tartalmazó röplapokkal árasztották el az utcákat és a laktanyákat. A Csernyák Imre által beszervezett katonák, a Katonatanács tagjai letartóztatták Lukachich Gézát, Budapest város parancsnokát, 1918. október 30-án délután megakadályozták két menetszázadnyi katona frontra küldését, majd este és éjszaka elfoglalták a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a postát, a telefonközpontokat.[11][12][13] Csernyák Imre illetve az általa szervezett Katonatanács önálló, sokszor a Károlyi rendszertől függetlenül cselekvő hatalmi központként működött. 1918. november 4-én, a Minisztertanács ülésén Linder Béla hadügyminiszter és Batthyány Tivatar belügyminiszter indítványozták a Katonatanács vezetőinek letartóztatását és a Katonatanács feloszlatását. Erre végül nem került sor, 1918. november 5-én a Kormány és a Katonatanács megegyezett abban, hogy a Katonatanács a továbbiakban ellenőrző és propaganda szervként fog működni.[14] [15] [16] [17] [18] [19]


A belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson Csernyák Imre a Katonatanács képviseletében vett részt. A tárgyalások alatt megpuccsolta Pogány József, Kunfi támogatásával. Csernyákot Hágába küldték a Népköztársaság képviselőjeként. 1919 elején összekülönbözött Kun Bélával és nyom nélkül eltűnt.[20][21]

1919 decemberében Bécsben őrizetbe veszi a rendőrség a Tisza-gyilkosságban játszott szerepe miatt. [22]

1925-től Amerikában Chairman néven a Littleton, Chairman és Cohn mérnöki iroda beltagjaként dolgozott. Egyesült Államokbeli tartózkodását 1928-ban megszakította, Bécsbe utazott. Amerikai állampolgárként tért vissza az Egyesült Államokba. Amerikai állampolgárságát 1930-ban visszavonták. [23]

A második világháborút követően Csernyák Imre az Amerikai Egyesült Államok Stratégiai Szolgálatok Hivatalánál, a Hadügyminisztériumban dolgozik (United States of America, Office of Strategic Services (OSS). [24]

Források

• Ferenc Ferdinánd vezérkari főnök katonai irodája (a szárnysegédi hivatal utódja) in: A magyar hadügyi igazgatás története 1526-1990 https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Balla%20Tibor_K%C3%B6nyvr%C3%A9szlet.pdf 212.old Hozzáférés: 2023.06.22 • II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1901 59. (97. oldal) (Donáth Leo 3 20 Blau Imre VI 2 Eimann Ödön 2 Csernyák Imre 1 Holló Károly 3 Spiegelhalter [...] 3 Aigner Dezső Vili 2 Csernyák Imre) • Csernyák Imre és Breitner Thyra gyermekelhelyezési ügye. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/70/ Hozzáférés: 2024.04.28

Jegyzetek

  1. ↑ Schmidt Mária: Mentés alibiből in: Schweitzer József (szerk.): Évkonyv - Országos Rabbiképző Intézet, 1992-1995 (Budapest, 1995) 47. Schmidt Mária: Mentés alibiből (292. oldal)
  2. ↑ Népszava, 1909. november (37. évfolyam, 259–283. sz.) 190. 1909-11-19 / 274. szám (244. oldal)
  3. ↑ Csernyák Imrét,a Tisza-gyilkosság egyik vádlottját deportálni akarják Amerikában Keleti Ujság, 1935. július 4-e, 148. szám
  4. ↑ Forrás (fénykép): 25. Hozzáférés: 2021.03.08
  5. ↑ Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám) 69. 2018-11-07 / 45. szám (353. oldal)
  6. ↑ Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám) 86. 1935-02-24 / 45. szám (226. oldal)
  7. ↑ Besúgók a katonatanácsban - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. www.veritasintezet.hu
  8. ↑ Hozzáférés: 2021.03.08
  9. ↑ Csernyák Imre kinevezése honvédelmi biztossá, 2021. március 11.
  10. ↑ Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! - A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919 második kiadás, 11. oldal
  11. ↑ Bus Fekete László: Katonaforradalmárok. 102. o.
  12. ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918–19. mek-oszkMagyar Zsidó Lexikon
  13. ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918-19. mek-oszk
  14. ↑ Magyar Katolikus Lexikon – Katonatanács: https://lexikon.katolikus.hu/K/Katonatan%C3%A1cs.html Hozzáférés: 2024.05.01
  15. ↑ Gratz Gusztáv: A forradalmak kora 1918-1919 Budapest, 1935.
  16. ↑ Új Idők lex. VIII:3703.
  17. ↑ Hajdu Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom Budapest, 1968
  18. ↑ Hajdú Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság, 1969
  19. ↑ Hajdú Tibor: Új erők születése 1868-1919 1979:815.
  20. ↑ Bánó Attila: Ma száz éve ölték meg Tisza Istvánt. Magyar Hírlap, 2018. október 31.
  21. ↑ Petrasovszky Anna:„Az 1918. esztendő egy ködös, sötét őszi délutánján…” – A gróf Tisza István-gyilkosság hadbírósági pere. Miskolci Jogi Szemle. 2021/5. szám.Letöltő link
  22. ↑ Világ, 1919. december (10. évfolyam, 149-173. szám) 211. 1919-12-05 / 152. szám (34. oldal)
  23. ↑ Ellis Islandon szerdán kerül tárgyalásra Csernyák Imre ügye - Deportálási eljárás folyik Csernyák ellen, akit Magyarországon a Tisza gyilkosságban való bűnrészesség miatt helyeztek vád alá Amerikai Magyar Népszava 1935. február 2-i szám
  24. ↑ Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám) 106. 1996-05-21 / 118. szám (343. oldal)

  • történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap