Csepel-Királymajor
| Csepel-Királymajor | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest XXI. kerülete |
| Kerület | Budapest XXI. kerülete |
| Alapítás ideje | 20. század eleje |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Csepel város része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3589 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
  Csepel-Királymajor Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 25′ 29″, k. h. 19° 05′ 18″47.424722222222, 19.08833333333347.424722°N 19.088333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 29″, k. h. 19° 05′ 18″47.424722222222, 19.08833333333347.424722°N 19.088333°E | |
Csepel-Királymajor (2012 végéig Királymajor) Budapest egyik városrésze a XXI. kerületben, a Csepel-szigeten.
Fekvése
Határai a Vágóhíd utca és meghosszabbított vonala a Kassai utcától, Ráckevei-Duna, Széchenyi utca és meghosszabbított vonala, Kikötő utca, Makád utca, Szatmári utca, Katona József utca és a Kassai utca a Vágóhíd utcáig.
Története
Neve az egykori királyi majorra utal. Felparcellázása a 20. század elején kezdődött el. A lakótelep 1977-1979 között épült.[2][3]
Királymajort 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Királymajor névre keresztelte át.[4]
Jegyzetek
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források
- Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 45. o. ISBN 963 9469 06 8
