Csarnatő

Csarnatő (Черна)
Csarnatő címere Csarnatő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Királyháza község
Rang	falu
Alapítás éve	1300
Irányítószám	90340
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	0,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Terület	5295 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 13″, k. h. 23° 11′ 28″48.136944444444, 23.19111111111148.136944°N 23.191111°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 13″, k. h. 23° 11′ 28″48.136944444444, 23.19111111111148.136944°N 23.191111°E
Csarnatő Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnatő témájú médiaállományokat.

Csarnatő település (ukránul: Черна - Cserna) Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Nagyszőlőstől keletre, a Csarna-patak forrásvidékén, a Nyaláb vártól keletre, a Veléte hegy tövében, Kistarna, Tiszakirva és Rákospatak közt fekvő település.

Csarnatő és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, melyet az 1895-ben itt végzett ásatásokkor itt talált kurgán, vagy halomsírszerű, vizesárokkal körülvett domb belsejében talált nagyméretű kövekből épített sírkamra is bizonyít.

A Nyalábi vár-tól kissé keletre fekvő település egykor a Nyalábi uradalomhoz tartozott, és annak sorsában osztozott. Főbb birtokosai a Nyaláb vár urai: a Drágffyak, majd 1405 után a Perényiek voltak.

1910-es népszámláláskor 853 lakosa volt, ebből 36 magyar, 119 német, 693 rutén, melyből 18 római katolikus, 716 görögkatolikus, 118 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.

Fényes Elek történelmi földrajzában írta a településről: "Csarnatő orosz falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, a nyalábi uradalomban: 353 görögkatolikus lakossal, s fiókegyházzal. Fekszik a Veléthe hegy tövében. Utolsó postája Nagyszőlős."

• Csarnatői halom, vagy vármaradványok.

• Fényes Elek történeti földrajza.
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X