Boiga

Boiga
Mangrovesikló (Boiga dendrophila)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Alcsalád: Igazi siklóformák (Colubrinae) Nem: Boiga Fitzinger, 1826
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Boiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Boiga témájú médiaállományokat és Boiga témájú kategóriát.

A Boiga a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó nem.

Eredeti előfordulási területe India, Délkelet-Ázsia és Ausztrália, de a szívós, jól alkalmazkodó kígyók emberi segédlettel a sokfelé megtelepedtek. Új élőhelyeiken gyakran inváziós fajoknak bizonyulnak. A barna fakígyót (Boiga irregularis) amerikai katonák telepítették be a Mariana-szigetekre — például Guamra — a 2. világháború idején, és természetes ellenségek híján elszaporodva komoly károkat okoz.^[1]

Színezete nagyon változatos. Az egyes fajok lehetnek feketék, barnák, zöldek, fehér vagy sárga csíkokkal vagy egyéb mintázattal.

Éjszaka tevékeny; főleg a fák koronájában vadászik — főleg gyíkokra, de megeszi a kisebb madarakat, rágcsálókat és akár más kígyókat is.

Harapása enyhén mérgező.

A nembe 35 fajt sorolnak:

• andamáni mangrovesikló (Boiga andamanensis) (Wall, 1909)
• Boiga angulata (Peters, 1861)
• Boiga barnesii (Günther, 1869)
• Boiga beddomei (Wall, 1909)
• Boiga bengkuluensis Orlov, Kudryavtzev, Ryabov & Shumakov, 2003
• Boiga blandingii (Hallowell, 1844)
• Boiga bourreti Tillack, Ziegler & Le Khac Quyet, 2004
• ceyloni mangrovesikló Boiga ceylonensis) (Günther, 1858)
• zöld macskakígyó (Boiga cyanea) (Duméril, Bibron & Duméril, 1854)
• kutyafogú mangrovesikló (Boiga cynodon) (F. Boie, 1827)
• mangrovesikló (Boiga dendrophila) (F. Boie, 1827)
• Boiga dightoni (Boulenger, 1894)
• Boiga drapiezii (F. Boie, 1827)
• Boiga flaviviridis G. Vogel & Ganesh, 2013
• Boiga forsteni (Duméril, Bibron & Duméril, 1854)
• Boiga gokool (Gray, 1835)
• Boiga guangxiensis Wen, 1998
• Boiga jaspidea (A.M.C. Duméril, Bibron & A.H.A. Duméril, 1854)
• barna fakígyó vagy barna mangróvesikló (Boiga irregularis) (Bechstein, 1802) — típusfaj
• Boiga jaspidea (Duméril, Bibron & Duméril, 1854)
• Boiga kraepelini Stejneger, 1902
• Boiga multifasciata (Blyth, 1861)
• Boiga multomaculata (F. Boie, 1827)
• Boiga nigriceps (Günther, 1863)
• Boiga nuchalis (Günther, 1875)
• Boiga ochracea (Günther, 1868)
• Fülöp-szigeteki mangrovesikló (Boiga philippina) (Peters, 1867)
• Boiga quincunciata (Wall, 1908)
• sávos macskakígyó (Boiga saengsomi) Nutaphand, 1985
• Boiga schultzei Taylor, 1923
• Boiga siamensis Nootpand, 1971
• Boiga tanahjampeana Orlov & Ryabov, 2002
• Boiga trigonata Schneider in Bechstein, 1802
• Boiga wallachi Das, 1998
• Boiga westermanni Reinhardt, 1863

• The Reptile Database
• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Novum állatvilág enciklopédia VI.: Kétéltűek és hüllők. Szerk. Tim Halliday, Kraig Adler. Budapest: Novum. 2007. ISBN 978-963-9703-23-0 – magyar nevek egy része
• Leopold Fitzinger, L.I. 1826. Neue Classification der Reptilien nach ihren natürlichen Verwandtschaften. Nebst einer Verwandtschafts-tafel und einem Verzeichnisse der Reptilien-Sammlung des k.k. zoologischen Museums zu Wien. J.G. Heubner. Vienna. five unnumbered pages + 67 pp. + one plate. (Genus Boiga, p. 60.)
• Gernot-Vogel.de: Checklist of the Genus Boiga (Serpentes: Colubridae)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Boiga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.