Becket-sor

Ennek a szócikknek a tényszerűsége kétséges. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el ezt a sablont!

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 augusztusából)

A Becket-sor (fémek elektrokémiai feszültségsora) a fémek hidrogénhez viszonyított reakcióképességét mutatja. (Az elnevezés Nyikolaj Nyikolajevics Beketov(wd) nevéből származik.)

A sor: Li-K–Ba-Sr-Ca–Na-Mg–Be-Al-Mn–Zn-Cr–Fe-Cd-Co-Ni-Sn–Pb–H–Cu–Ag-Hg-Pt–Au

A Becket-sor elemei a reakcióképesség fokához képest vannak beosztva. A sor elején találhatók a közönséges fémek, amelyek könnyen oxidálódnak és képeznek kationokat. A sor elején a legerősebb redukálószerek vannak, végén a nemesfémek állnak, amelyek a természetben elemi állapotban is előfordulnak (főleg az arany).

• K, Na, Ca – reagálnak: vízzel, híg sósavval, kénsavval
• Mg, Al, Zn, Fe, Pb – nem lépnek reakcióba: vízzel, híg sósavval, kénsavval^[vitatott]
• Cu, Hg, Ag, Au – nem reagálnak: vízzel, híg sósavval, kénsavval^[vitatott]