Bazovszky Lajos
| Bazovszky Lajos | |
 | |
| Emléktáblája Losoncon | |
| A csehszlovák forradalmi országgyűlés képviselője | |
| Hivatali idő 1918 – 1919 | |
| Nógrád megye 1. zsupánja | |
| Hivatali idő 1919. január 15. – 1920 | |
| Előd | új tisztség |
| Született | 1872. július 22. Érújfalu |
| Elhunyt | 1958. december 10. (86 évesen) Fenyőháza |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bazovszky Lajos témájú médiaállományokat. | |
Dr. Bazovszky Lajos (szlovákul: Ľudovít Bazovský; Érújfalu, 1872. július 22. – Fenyőháza, 1958. december 10.) felvidéki politikus,[1] ügyvéd, Bazovszky Kálmán testvére.
Élete
1872 júliusában született Bazovszky Dániel és Szkalos Zsuzsanna második gyermekeként, tanulmányait Rimaszombatban és Késmárkon végezte. Budapesten tanult jogot, és itt is doktorált.
1918. november 28-i általa összehívott losonci népgyűlésen kimondták észak Nógrád elszakadását Magyarországtól. Még ugyanaznap a volt 25. gyalogezred laktanyájában golyó általi halálra ítélték, ami elől csak Károlyi Mihály sürgönye mentette meg, aki azonnal Budapestre hívatta.[2] Ő lett az első nógrádi csehszlovák főispán. Később azonban politikai irányvonalában a magyarsághoz közeledett.
1935-ben gyakorlatilag hazaárulás vádjával folyt ellene nagy sajtónyilvánosságot kapott bírósági per Pozsonyban.[3]
Jegyzetek
- ↑ Anyanyelvi szinten tudott magyarul, de magát szlováknak vallotta.
- ↑ PMH 1935. december 1.
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 14/275, 7. (1935. december 1.)
Források
- Múlt-kor.hu: A balassagyarmati csehkiverés története
- Angelika Šrámková 2021: Synoda evanjelickej a.v. cirkvi v roku 1921 a jej účastník Ľudovít Bazovský. In: Zborník zo stretnutia priateľov regionálnej histórie VII.
