Bécsi konzuli egyezmény

Bécsi konzuli egyezmény
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi konzuli egyezmény témájú médiaállományokat.

Az 1963-ban elfogadott bécsi konzuli egyezmény a konzuli tevékenység átfogó nemzetközi jogi szabályozása. Meghatározza és részleteiben is kifejti a konzuli tisztségviselők és a konzuli hivatal funkcióit, jogait, mentességeit és kiváltságait, a küldő és fogadó államok ezzel kapcsolatos jogait és kötelességeit.

Az egyezmény az elegendő számú állam ratifikációja után 1967-ben lépett életbe. 2021 novemberére 182 részes állama volt.

Története

  Részes államok
  Aláíró államok

A konzuli tevékenységet évszázadokon át csak a nemzetközi szokásjog és a nemzetközi udvariasság szabályozta.[1]

Az egyezmény létrehozására az ENSZ főtitkára 1949-ben tett javaslatot, a szövegezési munka 1955-ben kezdődött meg.[1]

Magyarországon az 1963. április 24-én Bécsben tartott 48 ország által aláírt egyezményt politikai, ideológiai okokból – elsősorban a tiszteletbeli konzuli intézménnyel szembeni fenntartások miatt – csak több mint két évtizeddel később ratifikálták el és az 1987:13. tvr-rel hirdették ki.[1]

Az egyezmény a bécsi diplomáciai szerződés szerkezetét, kodifikációs módszerét követve rögzíti a konzuli kapcsolatok létesítésére, a képviseletek fajtáira, a konzuli tisztviselők kategóriáira, a képviseletvezetők osztályaira, a rangelsőbbség szabályaira és a konzuli feladatokra, valamint az azok ellátásához biztosítandó könnyítésekre, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó szabályokat.[1]

Az egyezmény 73. cikke lehetővé teszi, hogy a részes államok kétoldalú alapon további részmegállapodásokkal fejlesszék tovább, egészítsék ki vagy szélesítsék az egyezmény alkalmazási területét. Magyarország mintegy 40 ilyen megállapodást kötött más államokkal.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Diplomáciai lexikon 247. o.
  2. ↑ Diplomáciai lexikon 276. o.

Források

  • 1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról – teljes szöveg magyarul
  • ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967) 
  • ↑ Diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. real.mtak.hu. Budapest: Éghajlat (2018) 583–584. o. (pdf)
  • ↑ Új diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Új diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Kairosz. 2021.  

Kapcsolódó szócikk