Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája

A lista az 1887-ben összehívott magyar országgyűlés képviselőit tartalmazza.

Név	Vármegye, Város	Kerület	Párt	Megjegyzés
Almásy Géza (1849–1909. március 21.)[1]	Heves	Kápolna	Szabadelvű Párt	Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja (1892–1899),[2][3] kamarás
Almássy Sándor (1827. március 27. – 1909. december 8.)[4]	Heves	Füred	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Az országgyűlésnek 1861-től tagja, pártjának egyik alapítója
Ambrózy Béla	Temes	Lippa	Szabadelvű Párt
Amon Ede (1851. március 31. – 1900. augusztus 1.)[5]	Körmöcbánya		Szabadelvű Párt	1884-től haláláig Körmöcbánya képviselője[6]
Andaházy László (Lőcse, 1832. szeptember 1. – 1897. január 3.)	Szepes	Késmárk	Szabadelvű Párt	császári és királyi asztalnok, köz- és váltóügyvéd,[7] az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár ügyésze, a budai evangélikus egyház főfelügyelője, Budapest törvényhatósági bizottságának tagja.[8]
Andrássy Gyula	Csík	Csíkszentmárton	Szabadelvű Párt
Andrássy Manó	Gömör	Rozsnyó	Szabadelvű Párt
Andrássy Tivadar	Zemplén	Terebes	Szabadelvű Párt
Antunovics József (1854–?)[9][10]	Szabadka	II. kerület	Szabadelvű Párt	újságíró, a szliácsi fürdő orvosa[11]
Apáthy István	Zala	Letenye	?
Apponyi Albert	Jászberény		Nemzeti párt
Arany László	Bihar	Szalonta	?
Asbóth János	Krassó-Szörény	Szászka	Szabadelvű Párt
Ábrányi Kornél	Borsod	Dédesd	?
Ányos Tivadar (1835. július 31. – 1890. július 1.)	Veszprém	Zirc	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	A szabadságharc elején 13 éves fiúként szolgált a honvédek között és részt vett több ütközetben. 1861-ben a zirci járás szolgabírája lett. Egy ízben vasra verette az osztrák adószedőket, így akadályozva meg az adó beszedését, a behajtott adót pedig visszaszolgáltatta. Ezért elfogták és Komáromba akarták szállítani, csak összeköttetéseinek köszönhette, hogy elkerülte a börtönt. 1884 óta volt kerületének képviselője.[12]
Baich Milos	Temes	Moravica	Szabadelvű Párt	Obrenovics Mihály unokája. 1884–1892 képviseli kerületét. Unokaöccseivel együtt bárói rangra emelték 1891-ben és bekerült a főrendiházba.[13]
Balogh Géza	Zemplén	Nagymihály	Mérsékelt Ellenzék	Az országház jegyzője is 1887-es ciklus során
Baranyi Ödön	Bihar	Margita	Szabadelvű Párt
Baross Gábor	Győr		Szabadelvű Párt
Bartha Miklós	Udvarhely	Oklánd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Bausznern Guidó	Nagyküküllő	Szentágota	Szabadelvű Párt
Bánffy Béla	Kolozs	Bánfihunyad
Bánffy György	Szilágy	Szilágysomlyó	Mérsékelt Ellenzék
Bárczay Gyula (Tiszaroff, 1828. február 24. – Budapest, 1896. március 9.)[14]	Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	Szabadelvű Párt
Bárczay Ödön	Abaúj-Torna	Nagyida	Szabadelvű Párt
Beksics Gusztáv	Sepsiszentgyörgy		Szabadelvű Párt
Beles János	Arad	Radna	Szabadelvű Párt
Benedek Elek	Háromszék	Nagyajta	Szabadelvű Párt
Beniczky Árpád (1849. január 24. – 1918. április 26.)	Nógrád	Balassagyarmat	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	A Dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelője (1912–1918)[15]
Beniczky Ferenc	Torontál	Bánátkomlós	Szabadelvű Párt[16]	Ebben az időszakban kormánybiztos és az állami fenntartású színházak intendánsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánja is volt[17]
Benkő Sándor	Kézdivásárhely		Szabadelvű Párt
Beőthy Algernon	Bihar	Ugra	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Beöthy Ákos	Veszprém	Somlyóvásárhely[18]	Mérsékelt Ellenzék
Berger Ignác (1834–1917)	Zala	Baksa	Mérsékelt Ellenzék	1866-tól szentgyörgyvölgyi plébános
Bernáth Dezső	Ung	Nagykapos	Mérsékelt Ellenzék
Berzeviczy Albert	Szepes	Lőcse	Szabadelvű Párt
Bethlen Ödön (1852. január 10. – 1927. december 9.)[19]	Szolnok-Doboka	Bethlen	Szabadelvű Párt	Brassó vármegye főispánja 1882-től
Bezerédj Viktor	Veszprém	Veszprém	Szabadelvű Párt
Boda Vilmos	Tolna	Szekszárd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Boér Antal	Fogaras	Fogaras	Szabadelvű Párt
Boér Béla	Abrudbánya		Szabadelvű Párt	Bányatársasági igazgató
Bohus László (1839. május 2. – 1914. május 2.)	Arad	Világos	Szabadelvű Párt	A világosi fegyverletétel megadási okmányát édesapja kastélyában írták alá.[20] 1894-ben testvéreivel báróira rangra emelték, és a főrendi házba került
Bokros(s) Elek (1844–1893. október 1.)	Szolnok-Doboka	Nagyiklód	Szabadelvű Párt	A képviselőház alelnöke 1890-től,[21] 1881-ben rövid ideig Kolozsvár polgármestere.[22] Sok éven át kezelte a Montbach Sándorné, Wesselényi Mária bárónő birtokait, aki jóval nála való működése után sikkasztás vádjával perelte be, melyet a kolozsvári törvényszék elvetett. Később újabb pert indítványozott, melyben Klebelsberg Zdenkó gróf is támogatta és indítványozta a Nemzeti Casinóból való kizárását Bokrosnak. 1893-ban új házát rendezte be, de amikor a pincébe eresztette le a hordókat, leesett és a hordó agyonnyomta. A rendőri jelentés balesetet állapított meg, de sokan nem zárták ki az öngyilkosság lehetőségét sem, abból kiindulva, hogy alaptan vádakkal mocskolták be jó hírét.[23][24][25]
Bolgár Ferenc (1852–1923)	Sopron	Kismarton	Mérsékelt Ellenzék	főispán, honvédelmi államtitkár, a rövid életű Rend Párt alapítója.
Boncza Miklós	Marosvásárhely	II. kerület	Szabadelvű Párt
Bornemisza Ádám	Sáros	Bártfa	Szabadelvű Párt
Bornemis(s)za István (1837. február 13. – 1906. november 2.)[26]	Gömör-Kishont	Rimaszécs	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1884-től haláláig kerületének képviselője
Bornemisza Károly (1940–1911)	Szolnok-Doboka	Magyarlápos	Szabadelvű Párt	Szolnok-Doboka vármegye főispánja 1890–1911,[27] a főrendiház tagja
Boros Bálint (1819. december 5. – 1896. november 25.)	Szatmárnémeti		Szabadelvű Párt	Szatmárnémeti polgármestere, később 1860-as években, majd 1875-től országgyűlési képviselő 1892-es nyugalomba vonulásáig, amikor is a Vaskorona-rend harmadosztályú kitüntetését kapta. A szatmári református egyház főgondnoka.[28]
Boros Béni	Arad	Borosjenő	Szabadelvű Párt
Bossányi László (1823. október 25. – 1899. április 23.)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Gödöllő	Szabadelvű Párt	1848-as honvéd, Újházy László kormánybiztos mellett. 1849-ben nyolc év várfogságra ítélték Theresienstadtban. Ott ismerkedett meg Károlyi Lászlóval. 1850-ben amnesztiát nyertek és a gróf felajánlotta Bossányinak, hogy legyen birtokainak igazgatója, amit Ő el is fogadott. A gróf 1881-ben bekövetkezett halála után lett a gödöllői kerület képviselője 1892-ig. A harmad osztályú Vaskorona-rend kitüntetettje.[29] A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgató tanácsi tagja és a Budapesti Közúti Vaspályatársaság Rt. igazgatósági tagja[30][31]
Bujanovics Sándor (1837. november 2. – 1918. február 16.)	Sáros	Eperjes	Mérsékelt Ellenzék	Bujanovics Sándor[32] fia, 1861–1881, illetve 1887-től kerületének képviselője. 1868–1871 között az Országház jegyzője.[33] 1881–1887 között Károlyi Alajos birtokainak igazgatója. Az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnöke, a főrendiház tagja.[34] Fia Bujanovics Gyula sárosi főispán volt.
Búsbach Péter	Budapest	VI. kerület	Szabadelvű Párt
Chorin Ferenc	Szatmár	Aranyosmeggyes	Szabadelvű Párt
Csatár Zsigmond (1836. május 5. – 1893. szeptember 19.)	Gyula		Országos Antiszemita Párt	1875-ben és 1878-ban a csongrádi kerület képviselője volt Függetlenségi párti programmal. 1884-ben újból megválasztották, de az eredményeket megsemmisítették.
Csáky László	Trencsény	Varin	?
Csávolszky Lajos	Heves	Poroszló	Mérsékelt Ellenzék
Csávosy Béla (1848. szeptember 12. – 1915. április 3.)	Torontál	Párdány	Szabadelvű Párt	1875-től kerületének képviselője. Udvari tanácsos.[35] 1904-ben bárói rangot kapott és a főrendiházba került[36]
Csernátony Lajos	Fiume		Szabadelvű Párt
Czirer Ákos 1851. október 2. – 1892. május 31.)	Baranya	Sásd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Részt vett Bosznia és Hercegovina okkupációjában mint az 52. gyalogezred tartalékos hadnagya és egy ideig úgy tudták, hogy a lázadók áldozatává esett.[37] 1881–1884 között Pécs képviselője, az 1884-es választásokon elbukott. Az országgyűlésben főleg katonai témákhoz szólt hozzá.[38] Írásban megjelent műve A hadsereg kérdése és pénzügyeink (Budapest, 1887)[39]
Darányi Ignác	Budapest	II. kerület	Szabadelvű Párt
Darvas Ferenc (1842. szeptember 17. – 1915. január 30.)	Abaúj-Torna	Szepsi	Szabadelvű Párt	főszolgabíró, 1910-tól Munkapárti programmal lett újra képviselő
Dániel Ernő	Torontál	Pancsova	Szabadelvű Párt
Dániel Gábor	Székelyudvarhely		Szabadelvű Párt	ügyvéd, 1878-tól az oklándi kerület képviselője, 1887-től Székelyudvarhely képviselője lett.
Dániel Márton (1836–1904. április 17.)	Erzsébetváros		?	Kis és Nagyküküllő vármegyék tanfelügyelője, 1869-től négyéves megszakítással képviselő, a baláni rézbányatársulat vezérigazgatója.
Dániel Pál (1822. szeptember 13.- 1895. május 10.)	Torontál	Zichyfalva	Szabadelvű Párt	1848-ban Zichyfalva követe, majd 1861-től haláláig képviselője. Az 1848-as eseményekben való részvétele miatt börtönre ítélték, 1850-ben kegyelemmel szabadult. 1887-től a Szabadelvű Párt alelnöke.[40]
Dárday Sándor	Alsófehér	Nagyenyed	Szabadelvű Párt
Demkó Pál (1835. április 15.[41]–1904. február 1.)	Nagybecskerek		Szabadelvű Párt	ügyvéd, 1884-től 1901-ig kerületének képviselője, majd rövid ideig törvényszéki bíró.[42]
Dessewffy Aurél	Pozsony	Szentjános	Mérsékelt Ellenzék
Detrich Péter (1836. március 22. – 1896. augusztus 31.)	Bars	Aranyosmarót	Pártonkívüli
Dégen Gusztáv	Sopron	Nagymarton	Szabadelvű Párt
Dégenfeld-Schonburg Lajos (1843–1922)	Debrecen	II. kerület		1872-től képviselő, 1887–1895 között Nógrád vármegye főispánja, a főrendiház tagja, 1904-től titkos tanácsos[43]
Dimitrievics Milos (Miloš Dimitrijević) (1824–1896. március 3.)	Bács-Bodrog	Titel	Szabadelvű Párt	királyi tanácsos, a Matica srpska elnöke, 1865–1888-ig országgyűlési képviselő,[44] 1849–1865 között Bács vármegye szolgabírája, 1869-től 1875-ig tanfelügyelője.[45]
Dobay Antal	Szilágy	Diósad	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1872–1875 Zsibó képviselője
Domahidy István	Szatmár	Csenger	Szabadelvű Párt	1872-1878 között a nagykárolyi kerület képviselője
Dörr Soma	Szeben	Újegyház	Szabadelvű Párt	Az 1898. évi IV. törvénycikk – A község- és egyéb helynevekről szóló vita során kilépett a pártból[46]
Eitner Sándor (1835. június 11. – 1905. november 8.[47])	Zala	Szentgrót	Szabadelvű Párt	bőrgyáros, sümegi tímárüzemében dolgozó asszonyok gyermekei számára megőrzést, ellátást biztosított. (ezt tekintik a város első óvodája elődjének). Képviselőként közreműködött a Boba-Jánosháza-Sümeg vasútvonal megépítésében.[48] Eitner Zsigmond édesapja.
Emich Gusztáv	Hunyad	Szászváros	?
Eötvös Károly	Nagykőrös		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Ercsey Géza	Bihar	Bihar	Szabadelvű Párt
Esterházy Kálmán	Kolozs	Gyalu	Szabadelvű Párt
Éles Henrik	Jász-Nagykun-Szolnok	Jákóhalma	Szabadelvű Párt
Fabiny Teofil	Sopron		?
Fackh Károly	Zala	Alsólendva	Szabadelvű Párt
Falk Miksa	Arad		Szabadelvű Párt
Farkas Balázs	Szabolcs	Kisvárda	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Farkas Imre	Halas		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Fáy László (1842. március 1. – 1910. július 29.)	Gömör-Kishont	Rimaszombat	Szabadelvű Párt
Fejérváry Géza	Budapest	I. kerület	?
Fenyvessy Ferenc	Veszprém	Ugod	Mérsékelt Ellenzék
Fernbach Antal (1860. február 20. – 1902. január 17.)	Bács-Bodrog	Apatin	Szabadelvű Párt
Fest Lajos (1842. október 16. – 1909. április 8.)	Sáros	Zboró	Szabadelvű Párt
Feszty Adolf	Komárom	Tata	Szabadelvű Párt
Filtsch József Vilmos (1844–1895)	Brassó	Vidombák	szász-néppárt	A Kronstädter Zeitung című lap szerkesztője. Imrich János lemondása után, 1888. július 12-én választották meg
Firczák Gyula (1836–1912)	Ung	Nagyberezna	Szabadelvű Párt	munkácsi görögkatolikus püspök 1891-től, helyét ekkor Sztáray István vette át
Fluger Károly (1833–1903)	Beszterce-Naszód	Beszterce		Először 1869-ben lett képviselő, Deák-pártiként Beszterce és vidékét képviselte, majd 1884-től
Fornszek Sándor (1819/1820–1898. május 17.)	Somogy	Szigetvár	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1848-as huszár ezredes. Részt vett a nagysallói ütközetben. A világosi fegyverletétel után 15 évi várfogságra ítélték, melyből nyolcat töltött le, Josefstadban és Kufsteinben. Szabadulása után gazdálkodott, majd 1875–1896 között Szigetvár országgyűlési képviselője volt.[49]
Földváry Elemér (1862. május 25. – 1936. március 1.	Győr	Győrsziget	Szabadelvű Párt	mezőgazdász, országgyűlési képviselő, johannita rendi lovag. Édesapja, Földváry Miklós (1831–1885) győrsziget kerületnek korábban háromszor volt képviselője. Testvére Földváry Tibor (1863–1912) műkorcsolyázó volt,[50] aki 1895-ben megnyerte az első Magyarországon rendezett Európa-bajnokságot
Földváry Gábor (1821–1888. december 24.)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Pécel	Szabadelvű Párt	Édesapja Földváry Gábor. 1867-ben alispánná választották, a péceli kerületet 1878-tól képviselte.[51] A porosz királyi Johannita-rend keresztjének birtokosa
Földváry Miklós (1859–1921)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Ráckeve	Szabadelvű Párt	kamarás
Frölich Gusztáv (1837–1891. január 20.)	Temes	Újarad	Szabadelvű Párt	1872-től képviselő először a Déák-Párt soraiban, majd ennek utódpártjában. 1878-ban a Bosznia és Hercegovina okkupációja elleni táborba tömörült és kilépett a pártból, melyhez pár évvel később visszatért.[52] 1881-ben ő alapította az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat részvénytársaságot, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. 54 évesen gégerák végzett vele. Veje Ybl Félix, Ybl Miklós fia volt.[53]
Gajári Ödön	pes-Pilis-Solt-Kiskun	Dunapataj	Országos Antiszemita Párt
Gaál Jenő	Arad	Pécska	Mérsékelt Ellenzék
Gál Jenő (1847. december 2. – ?)	Torda-Aranyos	Felvinc	Szabadelvű Párt	1878-tól képviselője kerületének.
Gergelyi Tivadar	Szepes	Lubló	Szabadelvű Párt
Goda Béla (1846. április 17. – 1924. december 16.)	Győr	Tét	Mérsékelt Ellenzék	1910-től 1912-es nyugalomba vonulásáig Győr vármegye és Győr város főispánja. 1872-ben az ellenzék visszavonulása után közfelkiáltással választották meg.[54] Ezután 1884-ben és 1887-ben is a téti kerület képviselője, először Deák-párti, majd miután a Felirati és Balközép párt fuzionált a Sennyey Pál alapította Nemzeti Párthoz csatlakozott. 1887-ben 196 szavazattal előzte meg a Függetlenségi Hentaller Lajost.[55] A III. osztályú Vaskorona-rend (1897) és a Francia Becsületrend tiszti keresztjének (1898) birtokosa.[56]
Gosztonyi Sándor (1826–1903. április 13.)	Hódmezővásárhely		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1884–1892 között képviselő
Görgey Béla (1851. június 9. – 1901. február 6.)	Sáros	Girált	Pártonkívüli	Közjegyző, girált képviselője az 1887-es és 1892-es országgyűlésen,[57] később Szabadelvű Párti[58]
Grecsák Károly	Versec		Mérsékelt Ellenzék
Gromon Dezső	Bács-Bodrog	Tovarisova
Grünwald Béla	Zólyom	Szliács	Szabadelvű Párt
Gulácsy Dezső (1839–1915. szeptember 23.)	Bereg	Felvidéki	Szabadelvű Párt
Gulácsy Gyula	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Dunavecse	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Gull József (1820. december 5. – 1899. június 23.)	Szeben	Kereszténysziget	szász-néppárt	1866–1881 között Segesvár polgármestere
Gulner Gyula (1842–1909)	Pest-Pilis-Solt-Kiskun	Monor	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1906-től haláláig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét főispánja[59]
Gutenau Károly (1836–1907)[60]	Nagyküküllő	Kőhalom	Szabadelvű Párt
György Endre	Bereg	Munkács
Győrffy Gyula (1858–1920)	Csík	Karcfalva	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Győry Elek	Komárom		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Hagara Viktor	Ugocsa	Nagyszölős	Szabadelvű Párt	1897-től Bereg vármegye főispánja
Halassy Gyula (1833. január 2. – 1898. december 13.)	Besztercebánya		Szabadelvű Párt	főszolgabíró Zólyom vármegyében, 1869-től haláláig képviselő. Szélütés érte, félve felgyógyulása elmaradásától fegyverrel vetett véget életének.[61] Utódja Schmidt József lett.
Haller Jenő (1843. október 3. – 1898. március 16.)	Kis-Küküllő	Dicsőszentmárton		valóságos belső titkos tanácsos, a főrendiház tagja[62]
Hannibal József	Sopron	Nagybarom	Szabadelvű Párt
Hanzély László (1827. október 15. – 1890. február 9.)	Nógrád	Szirák	Szabadelvű Párt	1881-ben királyi tanácsosi címet nyert. Első parlamenti ciklusa alatt tüdőgyulladás végzett vele.[63]
Harkányi Frigyes	Krassó-Szörény	Facset	Szabadelvű Párt[64]	közgazdász, 1870-97 között Szabadelvű, majd Munkapárti. 1895-ben bárói rangra emelték és a főrendi házba került.
Harsányi József (1844–1902. szeptember 19.)	Abaúj-Torna	Görgő	Szabadelvű Párt	miniszteri tanácsos[65]
Haviár Dániel	Szarvas		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Hámos László (1847–1914)[66]	Gömör-Kishont	Jolsva	Szabadelvű Párt	Gömör és Kishont vármegye főispánja 1892-től[67]
Hegedüs Sándor	Kolozsvár	I. kerület
Helfy Ignác	Csongrád	Szegvár
Hertelendy Béla 1843. május 4. – 1911. március 27.)	Zala	Nagykanizsa	Szabadelvű Párt	A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztárnak alapítója és elnöke[68]
Hevessy Benedek (1826–1912. április 27.)	Gömör-Kishont	Putnok	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. 1878-ban lett először Putnok képviselője. 1881-ben nem jutott be a parlamentbe, 1884-től újra ő képviseli kerületét. A Gömör vármegyei Függetlenségi Párt elnöke.[69]
Hieronymi Károly	Torontál	Zsombolya
Hock János	Somogy	Szil	Szabadelvű Párt
Hodossy Imre (1840–1909)	Sáros	Kisszeben	Mérsékelt Ellenzék[70]	Funták Sándor utóda budapesti ügyvédi kamara elnökeként (1878–1893), 1869–1906 között volt képviselő
Hoitsy Pál	Békés	Gyoma	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Hollaky Imre	Hunyad	Kőrösbánya	Mérsékelt Ellenzék	1902-ben Szabadelvű programmal került be a parlamentbe
Holló Lajos	Kiskunfélegyháza		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Horánszky Nándor	Esztergom		Mérsékelt Ellenzék
Horváth Ádám	Kecskemét	II. kerület	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Horváth Béla	Hont	Ipolyság	Szabadelvű Párt
Horvát Boldizsár	Temesvár
Horváth Gyula	Kis-Küküllő	Balavásár	Szabadelvű Párt
Horváth Lajos	Miskolc	II. kerület	Mérsékelt Ellenzék	politikus, jogász, a főrendiház tagja. Miskolc díszpolgára.
Horváth-Tholdy Lajos (1834. január 20. – 1899. július 6.)	Szeben	Szászváros	Szabadelvű Párt	Katonatiszt, századosi ranggal szolgált a Szárd–francia–osztrák háborúban. 1883–1899 között képviselő.[71] Császári és királyi kamarás, a hadi érem tulajdonosa és a Szent István-rend középkeresztese.[72] 1883-ban nyert magyar grófi rangot.[36]
Huszár István (1826. szeptember 4. – 1889. november 23.)	Nógrád	Nógrád	Pártonkívüli	1889-ben szélhűdés okozta halála miatt időközi választásokat írtak ki kerületében, ahol a Mérsékelt Ellenzék színeiben indult Andreánszky Gábor kapta a legtöbb szavazatot[73]
Huszár Károly(1829. március 15. – 1895. augusztus 30.)	Torda-Aranyos	Torockó	Szabadelvű Párt	1867-ben a szászrégeni, 1884–1892 között a ludasi, 1892-től Szék város képviselője. Valóságos belső titkos tanácsos.[74]
Illyés Bálint	Bihar	Báránd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Irányi Dániel	Békés		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Isáak Dezső (1836–1904)	Szatmár	Fehérgyarmat	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Istóczy Győző	Vas	Rum	Országos Antiszemita Párt
Ivády Béla (1838. március 2. – 1920.szeptember 2.[75][76])	Heves	Pétervásár	Mérsékelt Ellenzék	Erzsébetváros díszpolgára[75]
Ivánka Imre	Szabadka	I. kerület	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Ivánka László (1854–1934)	Torontál	Lovrin	Mérsékelt Ellenzék	A főrendiház örökös tagja[77]
Ivánkovics János	Szeged	II. kerület	Szabadelvű Párt	A Rozsnyói egyházmegye püspöke
Izákovits Milán (1844-?)	Torontál	Uzdin	Szabadelvű Párt
Jakabffy István (1847–1909)	Hont	Szalka	Mérsékelt Ellenzék
Janicsáry Sándor (1821–1904)	Temes	Rékás	Szabadelvű Párt
Jellinek Arthur	Beszterce-Naszód	Naszód	Szabadelvű Párt
Jeszenszky Ferenc	Baranya	Szentlőrinc	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Jeszenszky Sándor	Tolna	Pincehely	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Jókai Mór	Kassa		Szabadelvű Párt
K.Jónás Ödön	Máramaros	Vissó	Szabadelvű Párt	mérnök, műegyetemi tanár
Justh György (1856–1923)	Túróc	Stubnya	Szabadelvű Párt	Amikor Justh Györgyöt (1818–1909) 1882-ben Túróc vármegye főispánjává nevezték ki (mely tisztet 1886-ig töltött be),[78] képviselői helyét a stubnyai kerületben az azonos nevű Justh György vette át.
Justh Gyula	Makó		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Kaas Ivor	Budapest	IV. kerület	Mérsékelt Ellenzék
Kaiser János	Brassó	II. kerület	szász-néppárt	Szászrégen polgármestere (1872-1878), 1878-tól a nagydisznói, 1811, 1884-ben a hermányi kerület képviselője.
Kajuch József (1829. január 17. – 1911. december 5.[79])	Liptó	Rózshegy	Szabadelvű Párt	Fiatalabb éveiben szépirodalommal foglalkozott; lengyel népdalok fordításait és eredeti költeményeit a Délibáb és Szépirodalmi Közlöny közölte. Későbbi éveiben a kalocsai érseki uradalom igazgatója volt[80]
Kammerer Ernő	Tolna	Szakcs	Szabadelvű Párt	A Szépművészeti Múzeum (Budapest) első főigazgatója
Kapisztory Ferenc (1818. január 30. – 1900. szeptember 12.)	Nyitra	Ersekújvár	Szabadelvű Párt	1853-54-ben Érsekújvár polgármestere, 1861-ben újra felkínálták neki ugyanezt a tisztet de nem fogadta el. Királyi tanácsos, 1896-ban ő alapította az Érsekújvári Kórházat.
Kazy János	Bars	Újbánya	Szabadelvű Párt
Kállay Zoltán (1856. augusztus 2. – 1914. július 20.)	Szabolcs	Nagykálló	Szabadelvű Párt	Heves vármegye főispánja 1890–1906,[81][82] majd 1910-től[83]
Károlyi Gábor	Székesfehérvár		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Károlyi István	Szatmár	Nagykároly	Pártonkívüli
Károlyi László (1859–1936)	Abaúj-Torna	Garbócbogdány	Mérsékelt Ellenzék	A főrendiház tagja, 1901-től felhagyott az aktív politikai élettel
Károlyi Sándor	Sopron	Eszterháza	Mérsékelt Ellenzék
Kästner Henrik (1821–1894)	Nagyszeben	II. kerület	szász-néppárt
Kemény Endre	Alsófehér	Marosújvár
Kemény Géza (1835–1911)	Alsófehér	Magyarigen	Szabadelvű Párt	Tevékenyen részt vett a marosvásárhelyi bank alapításában.
Kemény János	Kolozs	Teke	Szabadelvű Párt	Kemény Zsigmond író öccse
Kende Mihály (1848/49–?)	Ung	Ungvár	Szabadelvű Párt	mérnök[84]
Kégl György	Fehér	Csákvár	Szabadelvű Párt
Királyi Pál	Zala	Csáktornya	Mérsékelt Ellenzék
Kiss Albert (1838–1908. augusztus 30.)	Bihar	Székelyhíd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Előbb bagaméri, majd debreceni református lelkész.
Kiss Pál (1856. november 13. – 1928. április 27.)	Zólyom	Zólyom	Szabadelvű Párt	Kiss Miklós fia, 1895-ben Zólyom vármegye főispánja.[85][86] 1896. november 29-én földművelési államtitkárrá nevezték ki, mely tisztet 1903-ig töltötte be.[87] 1901-ben a Francia Köztársaság Becsületrendje parancsnoki fokozatával tüntették ki.[88]
Kiszely Lehel (1855–1889. április 23.)	Trencsén	Csaca	Szabadelvű Párt	rózsahegyi járásbíró[89]
Koczkár Zsigmond (1848-?)	Zombor		Szabadelvű Párt	zombori közjegyző,[90] 1898-ban királyi tanácsos címet kapott[91]
Komjáthy Béla (1847–1916)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Cegléd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1875–1906 között képviselő
Komlóssy Ferenc	Pozsony	Szempc	Országos Antiszemita Párt
Konkoly-Thege József (1840–1903. január 16.	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Alsódabas	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Pest vármegye főszolgabírája[92]
Konkoly-Thege Sándor (1852–1937. december 24.)	Bars	Léva	Szabadelvű Párt
Konstantiny György (1822. december 2. – 1903. november 23.)	Arad	Jószáshely	Szabadelvű Párt	1878–1884 között majd 1884-től 1892-ig kerületének képviselője.[93]
Kopácsy Árpád (1854–?)	Veszprém	Nagyvázsony	Szabadelvű Párt
Kossa Dezső (1852-?)	Baranya	Siklós	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Kovács Albert (1838–1904)	Torda-Aranyos	Marosvásárhely	Mérsékelt Ellenzék	református teológiai tanár, egyházjogász, 1881–1896 között képviselő. Pártjának alelnöke.
Kovách László (1827–1889)	Gyöngyös		Szabadelvű Párt
Kőrösi Sándor (1824. december 19. – 1895. május 20.)	Debrecen	III. kerület	Szabadelvű Párt	A szabadságharcban való részvételéért kötél általi halálra ítélték, melyet később hat év fogságra változtattak. Ebből 5 évet a josephstadti bürtünben töltött le. 1861-ben a Schmerling provizórium miatt lemondott az évi a Komáromi főjegyzői kinevezéséről és 1864-ig ügyvédkedett. 1864-től a Pápai Református főiskola jogtanára lett, majd 1875-től Debrecenben tanított. 1881-től képviselte választókerületét. Tanári állásáról 1887-ben lemondott.[39]
Krajtsik Ferenc (1838-?)	Nyitra	Privigye	Szabadelvű Párt	Fiatalabb korában irodalommal is foglalkozott, elbeszéléseket írt és fordított Karajtsi álnévvel.[39]
Králicz Béla (1827. március 18. – 1903. oktober 11.)	Temes	Orczyfalva	Szabadelvű Párt	pénzügyminisztériumi osztálytanácsos[94] miniszteri tanácsos, a Lipót-rend lovagkereszjének tulajdonosa.
Krausz Lajos (1844. szeptember 11. – 1905. április 13.)	Pozsony	Dunaszerdahely	Szabadelvű Párt	Krausz Mayer fia, szeszgyáros.[95] Édesapjával együtt 1882. szeptember 3-án nemességet nyertek, Megyeri előnévvel.[36] Az Országos Iparegyesület szakosztályi elnöke és igazgatósági tagja. A Kereskedelmi és Iparka­marának levelező tagja, valamint a Pesti Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Csar­nok vezetői közé tartozott. Képviselőként először a szentendrei, majd a dunaszerdahelyi (1884–1887), végül a bodajki (1892–1896) kerületet képviselte.
Kricsfalusy Vilmos (1845. február 8. – 1894. december 3.)	Máramaros	Huszt	Szabadelvű Párt	1884–1890 között kerületének képviselője, 1890-ben miniszter tanácsosi kinevezést kapott, Baross Gábor halála után visszavonult a politikától.[96] Az ügyvédi kamara elnöke. 1871–72-ben a Szigligeti Közlöny szerkesztője, Máramarosi Lapok írója.[97]
Kubinyi Árpád (1836–?)	Árva	Alsókubin	Szabadelvű Párt
Kubinyi György (1838. január 21. – 1902. november 7.)	Trencsén	Illava	Szabadelvű Párt	1887-től haláláig képviselő
Kudlik János	Pozsony	Somorja	Országos Antiszemita Párt
Kudlovich Imre (1827–1897. június 23.)	Borsod	Mezőkövesd	Szabadelvű Párt	1853–1860 között Mezőkövesd polgármestere. 1867-71-ig az egri járás szolgabírája, majd mezőkövesdi járásbíró.[39] 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki
Kún Miklós	Komárom	Nagyigmánd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Micsky Lajos 1888-as halála után választják meg utódjául.
Kürthy Sándor (1830–1916)	Heves	Gyöngyöspata	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Latinovits Ernő (1854. március 27. – 1911. február 1.)	Bács-Bodrog	Rigyica	Szabadelvű Párt
Latinovits Gábor	Baja		Szabadelvű Párt	római katolikus címzetes püspök
Latkóczy Imre (1848. szeptember 4. 1908. október 23.)	Nyitra	Nyitra	Szabadelvű Párt	1884-től országgyűlési képviselő, 1895-ben belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1900-ban a közigazgatási bíróság alelnöke, 1906-ban valóságos belső titkos tanácsos lett.[98] 1908-ban korrupciós botrányba keveredett, amikor kiderült, hogy kenőpénzért cserébe a minisztériumnál közbenjár a patikát alapítani kívánók érdekében. A botrány után felmentették. Nem sokkal ezután egy lassnitzhöhei szanatóriumban a meghurcoltatás következtében öngyilkos lett.[99]
Láng Lajos	Pápa		Szabadelvű Párt
László Mihály	Oláhfalu		Szabadelvű Párt
Lázár Árpád (1855–1903. május 17.)	Hunyad	Dobra	Mérsékelt Ellenzék
[[Lázár Jenő]] (1845–1900)	Maros-Torda	Gernyeszeg	Szabadelvű Párt	porcelánfestő, műgyűjtő, fafaragó. Gazdag gyűjteményében kancsók, tajtékpipák, régi bútorok, drága szőnyegek, ezüst serlegek is megtalálhatók voltak. Utolsó szenvedélye az asztalosság volt.[100]
Lehóczky Egyed	Zólyom	Breznóbánya	Szabadelvű Párt	1861-től haláláig képviselője kerületének[101]
Lesskó István (1835. december 29. – 1918. december 19.)	Sáros	Héthárs	Mérsékelt Ellenzék	1878-92 képviselője kerületének, 1890-től római katolikus kanonok, 1896-től prépost[102]
Lévay Antal (1830–1905)	Nyitra	Vágvecse	Szabadelvű Párt	48-as honvéd, a vágsellyei közalapítványi főtiszt[103]
Linder György (1850–?)	Baranya	Mohács	Mérsékelt Ellenzék
Liptay Károly (1825. január 1. – 1889. május 4.)	Szabolcs	Nyírbátor	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Lits Gyula (1846–1912. július 25.)	Fehér	Vál		1901-től Hont vármegye és Selmec-Bélabánya szabad királyi városok főispánja 1904 decemberig, majd 1906–1910 között.[104] 1892-ben a z országház jegyzője. Az 1860-as és 70-es években a Vadász- és Versenylapban, a Magyarországban, később a Budapesti Hirlapban jelentek meg cikkei.[39]
Lónyay Sándor (1857. szeptember 12. – 1911. augusztus 18.)	Bereg	Kászony	Szabadelvű Párt	császári és királyi kamarás, főrendházi tag, Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja[105]
Lőrinczy György (1849-?)	Szilágy	Zilah	Szabadelvű Párt
Lukács Béla	Marosvásárhely	I. kerület
Lukács Gyula	Fehér	Rácalmás	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Újságíró, az Egyetértés cikkírója, 1879-től a nagyváradi Szabadság munkatársa, a Nép zászlója című politikai hetilap tulajdonosa
Luppa Péter (1838–1904)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Szentendre	Pártonkívüli	mérnök
Madarász Imre (1846. június 16. – 1918. november 7.)	Jász-Nagykun-szolnok	Karcag	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Karcagi református lelkész, pótválasztás során került be 1887-ben a parlamentbe.
Madarász Jenő (1845-?)	Komárom	Ócsa	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Először 1869-ben választották meg a Fehér vármegyei csákvári kerületben, 1875–1884 a szigetvári, majd 1887-től az ócsai kerületet képviselte 1892-ig.[39]
Madarász József	Fehér	Sárkeresztúr	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Majthényi Ádám (1845–1909)	Borsod	Mezőkeresztes	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Majthényi István (1849–?)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Vác	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1887-97-ig kerületének képviselője
Markovics Kálmán (1848–1899)	Bihar	Tenke	Szabadelvű Párt	1887–96 között kerületének képviselője[106]
Matkovich Tivadar (1853–1917. június 19.)	Veszprém	Enying	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1884-től 1896-ig képviselője kerületének, több lalap szerkesztője (Veszprémi Hírlap, Veszprémvármegyei Lapok, Iparosok Lapja)[107]
Matlekovits Sándor	Budapest	VII. kerület
Matuska Péter	Liptó	Liptószentmiklós
Maurer Mihály (1847–1921. július 27.)	Brassó	Hermány	Szabadelvű Párt	1881-ben királyi kamarás lett, 1890 májusában kinevezték Brassó vármegye főispánjának (1900-ig töltötte be a tisztséget), ezért lemondott mandátumáról[108]
Melczer Géza (1860. április 29. – 1913. november 11.)	Borsod	Csát	Mérsékelt Ellenzék	kamarás,[109] mérnök, aki az arlbergi vasút építésénél és a Tisza szabályozásánál szerzett érdemeket
Meltzl Oszkár (1843. november 18. – 1905. december 11.)	Nagyszeben	I. kerület		1875-től nagyszebeni német jogakadémia nemzetgazdaság és pénzügytan tanára, 1896-ig képviselő. Erdély történelméről tanulmányokat jelentetett meg. A nagyszebeni földhitelintézet igazgarója[110]
Meszleny Lajos (1852. augusztus 12. – 1901. augusztus 21.)	Fehér	Bodajk	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1881-ben a bodajki kerület, 1892-ben a csákvári választotta képviselőjének, melyet haláláig képviselt. Nagynénje, Meszlény Terézia, Kossuth Lajos felesége volt.[111]
Mihályi Péter (1838–1914. november 19.)	Máramaros	Sugatag	Mérsékelt Ellenzék	1865–1868-ban a suhatagi, 1869–1881 között a felsővissói, 1884-től a felsővissói majd 1887-től a suhatagi kerület képviselője. Előbb Deák-őpárti, majd Szabadelvű-párti, melyből 1879-ben kilépett és a Mérsékelt Ellenzékhez csatlakozott. 1899-ben újra a Szabadelvű párt tagja. 1906-tól pártonkívüli, 1910-től Munkapárti. A máramarosi román népnevelő egyesü­let elnöke.[112] 1867 és 1785 között az országház jegyzője. Testvére Mihályi Viktor, gyulafehérvári és fogarasi görögkatolikus érsek és metropolita volt.
Mikecz János (1850. június 21. – 1901. december 4.)	Szabolcs	Nyírbogdány	Szabadelvű Párt	1891-ben kinevezik Szabolcs vármegye főjegyzőjének ekkor lemond mandátumáról. 1895. október 8-án Szabolcs vármegye alispánja lett[113]
ifj. Miklós Gyula	Borsod	Edelény	Szabadelvű Párt
Mikó Árpád (1861–1918. január 24.)	Csík	Gyergyószentmiklós	Szabadelvű Párt	1894. augusztus 14-től Udvarhely vármegye, 1896. április 16-tól pedig Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánja[114][115]
Miksa Elek (1816–1903)	Torda-Aranyos	Marosludas	Szabadelvű Párt	1861-ben, 1867-ben és 1871–1878 között Torda-Aranyos vármegye alispánja. 1878–1884 között kerületének képviselője első ízben.
Mikszáth Kálmán	Háromszék	Illyefalva	Szabadelvű Párt
Mocsáry Lajos	Krassó-Szörény	Karánsebes		korábban kiskunhalas Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt párti képviselője, utána román nemzetiségi
Mohay Sándor (1851. június 3. – 1905. január 19.)	Gyulaferhérvár		Szabadelvű Párt	ügy­véd, Gyulafehérváron a püspökség és káptalan jog­ügyi tanácsosa volt. Lukács Béla az államvasutak elnökké történő megválasztása után, 1886-ben nyerte el a mandátumát. 1902-től az igazságügyminisztérium államtitkára. Utolsó napjait agyvérzéstől megbénultan töltötte.[116]
Molnár Antal	Szamosújvár		Szabadelvű Párt
Molnár József (1849–1904)	Csík	Csíkszereda	Szabadelvű Párt	Csíki Lapok felelős szerkesztője[117]
Molnár Viktor	Zemplén	Sátoraljaújhely	Szabadelvű Párt	Temes vármegye, és Temesvár szaad királyi város főispánja 1889–1906 között[118]
Móricz Pál, técsői (1826. február 15. – 1903. május 27.)	Újvidék		Szabadelvű Párt	1860-ban sárréti szolgabíró, 1867-ben pedig Biharmegyének főjegyzője. Először 1869-tól két országgyűlésben képviselte a bárándi kerületet, később 1884-ig Szarvas képviselője volt. Az 1884-es választásokon alul maradt és csak Bende Imre besztercebányai püspökké történő kinevezése után kapta meg Újvidék mandátumát. a politikai élettől való visszavonulása után üzleti vállalkozásokba kezdett (vasút, petroleumkútak, fűrészgyár), de mind csődbe mentek, vagyonát elvesztette.[119]
Mudrony Soma	Pozsony	Galánta	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Münnich Aurél	Szepes	Igló	Szabadelvű Párt
Nagy Ferenc (1827–?)	Baranya	Szalánta	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1872-től képviseli kerületét
Nagy István	Sopron	Lövő	Mérsékelt Ellenzék	Először pártonkívüli, 1878-tól képviselő
Nákó Kálmán	Torontál	Nagyszentmiklós	Szabadelvű Párt
Neiszidler Károly (1832–?)	Pozsony	II. kerület	Szabadelvű Párt	Pozsonyi kereskedő, alakját Fadrusz János mellszoborban formálta meg.
Neményi Ambrus	Szilágy	Szilágycseh	Szabadelvű Párt
Neppel Ferenc (1835–1922)	Pes-Pilis-Solt-Kiskun	Nagyabony	Szabadelvű Párt
Neumann Ármin (1845. február 14. – 1909. január 31.)	Háromszék	Bereck	Szabadelvű Párt	egyetemi tanár, udvari tanácsos[120]
Nikolics Fedor (1836. június 7. – 1903. február 27.)	Nagykikinda		Szabadelvű Párt	Obrenovics Milos szerb fejedelem unokája. 1861-ben a torontál megyei Pardány képviselője, 1865-ös országgyűlésen a zsombolyai kerületet képviselte. Bosznia és Hercegovina katonai kormányának polgári adlátusa. 1884-ben a Vaskorona-rend első osztályát, valóságos belső titkos tanácsosi címet és főrendiházi tagságot kapott. A Srpski dnevnik napilap alapítója. Szarajevó díszpolgára.
Nopcsa Elek (1848–1918)	Hunyad	Hátszeg	Szabadelvű Párt	a főrendiház tagja, kamarás, az Operaház intendánsa 1894–1897 között[121]
Novák József (1850–1913)	Csongrád	Tápé	Szabadelvű Párt
Nyáry Béla	Hont	Korpona	Szabadelvű Párt
Olay Lajos (1844–1910)	Bács-Bodrog	Bácsalmás	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	karcagi királyi közjegyző[122]
Orbán Balázs	Bihar	Berettyóújfalu	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
ifj. Ordódy Pál (1852. január 8. – 1903. április 2.)	Komárom	Udvard	Szabadelvű Párt	Ordódy Pál miniszter fia. 1902. április 2-án a Magyar Aero Club Turul nevű meteorológiai léghajóján utazott, amikor a felszállás után erős szélroham kerekedett és a léghajót magával ragadta. Ordódy kiesett kosárból és olyan súlyos fejsérülést szenvedett, amibe másnap hajnalban belehalt.[123] Lánya, Lili Csáky Albin Károly fiának volt a felesége.[124]
Országh Sándor (1836. május 8. – 1902. november 14.)	Budapest	III. kerület	Szabadelvű Párt	A Ganz gépgyár igazgatója, miniszteri tanácsos
Ónody Géza	Hajdú	Hajdúnánás	Országos Antiszemita Párt
Pap Elek (1837–1913)	Hajdú	Nádudvard	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1872–1882 között Karcag polgármestere[125]
Pap Samu (1849–?)	Torda-Aranyos	Torda	Szabadelvű Párt	Budapesti és alsótátrafüredi orvos
Papanek Lajos (1856-?)	Nyitra	Szakolca	Szabadelvű Párt
Pappszász Károly (1842–1899)[126]	Abaúj-Torna	Szin	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Pázmándy Dénes (1848–1936)	Zemplén	Olaszliszka	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Perczel Dezső	Tolna	Bonyhád	Szabadelvű Párt
Perczel Miklós	Pécs		Pártonkívüli
Perényi Péter (1839. november 20. – 1896. április 16.)	Szatmár	Mátészalka		1883-ban a mátészalkai mandátuma megüresedése után került be a parlamentbe, hol haláláig képviselte kerületét.[127]
Perlaky Elek	Szatmár	Krassó	Szabadelvű Párt
Petrich Ferenc (1826. április 26. – 1908. szeptember 26.)	Tolna	Kölesd	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	A szabadságharc idején honvéd, majd főhadnagyi rangig jut.Veszélyben a haza!
Péchy Tamás	Abaúj-Torna	Szikszó	Szabadelvű Párt
Piukovics József (1859-?)	Bács-Bodrog	Kernyaja	Szabadelvű Párt
Podmaniczky Frigyes	Bács-Bodrog	Magyarkanizsa	Szabadelvű Párt
Pogány Károly (1848. február 18. – 1925. június 28.)	Hunyad	Vajdahunyad	Szabadelvű Párt	Krassó-Szörény vármegye főispánja 1898-tól[108] 1907-es nyugdíjazásáig.[128] 2006 októberében a Lugosi Református Egyházközség egykori főgodnokának mellszobrot állíttatott.[129]
Polónyi Géza	Hajdú	Hajdúszoboszló	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Pongrácz Károly (1832. március 3. – 1897. február 15.)	Nyitra	Verbó	Pártonkívüli	Részt vett a Szárd–francia–osztrák háborúban és a Porosz–francia háborúban. 1868-ban a hadtudományok tanára lett Pesten. 1870-ben lépett a Magyar Honvédség kötelékébe őrnagyi ranggal és a 46. honvédzászlóalj parancsnoka lett. 1888-ban tábornoki ranggal nyugdíjazták. 1885–1896 között a verbói kerületet képviselte, a következő választás alkalmával nép­párti programmal akart a vágújhelyi kerületben mandátumot szerezni, de alul maradt.[130] A véderővita során a törvény elfogadás mellett szavazott. A főrendiház örökös tagja.
Popovics Vazul (1830 körül – 1900. augusztus 31.)	Bács-Bodrog	Óbecse	Szabadelvű Párt	királyi ügyész, ki 1878-tól 1896-ig állandó tagja volt a parlamentnek. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt.[131]
Potoczky Dezső (1864–1910[132])	Zemplén	Megyaszó	Mérsékelt Ellenzék	1875–1892 között, majd 1906-tól képviselő.
Probstner Arthur (1829–1894)	Szepes	Gölnicbánya	Szabadelvű Párt	1878-tól képviselő, a lubló fürdő tulajdonosa, a szepesi hitelbank vezetője.[133]
Prónay Dezső	Békéscsaba		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Pulszky Ágost	Bács-Bodrog	Verbász	Szabadelvű Párt
Pulszky Károly	Somogy	Tab	Szabadelvű Párt
Radocza János (1835. augusztus 18. – 1926. december 27.)	Zala	Zalaegerszeg	Szabadelvű Párt	királyi tanácsos, a Vaskorona-rend III. osztályának birtokosa. 1872-ben került a parlamentbe Jókai Mórt legyőzve, Terézvárosi képviselőként.
Rakovszky Géza (1845. április 29. – 1911. február 14.)	Trencsén	Trencsén	Szabadelvű Párt	amatőr fényképész[134]
Rakovszky István	Túróc	Szucsán	Szabadelvű Párt	az Állami Számvevőszék elnöke
Rácz Atanáz (1821–1891. október 23.)	Temes	Kisbecskerek	Szabadelvű Párt	1865-ig Krassó Szörény vármegye alispánja. 1878-ban a moravicai kerület képviselője. 1880-1884 Temes vármegye alispánja. Királyi tanácsos (1872),[135] a Vaskorona-rend III. osztályának tulajdonosa.[136]
Reviczky Károly (1853. január 1. – 1914. október 20.)	Esztergom	Dorog	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Rezei Sylvius (1855. december 12. – 1909. április 20.)	Bihar	Cséke	Szabadelvű Párt	görögkatolikus lelkész, szentszéki ülnök, a gyulai tankerület felügyelője[137]
Rohonczy Gedeon (1852. január 15. – 1929. október 14.)	Torontál	Törökbecse	Szabadelvű Párt	1878-tól képviseli kerületét.
Rohonyi Gyula (1852. július 28. – 1920. november 29.)	Bács-Bodrog	Kulpin	Szabadelvű Párt	1887-1910 között képviselő, 1910-ben igazságügyi államtitkár, 1912-től Bosznia és Hercegovina tartományfőnöki helyettese, 1915-ben nyugdíjazták.[138]
Roszner Ervin	Nógrád	Szécsény	Szabadelvű Párt
Roszival István (1844. augusztus 4. – 1916. szeptember 1.)	Pozsony	Stomfa-Malacka		1881-92 között a stomfpluszai, 1898-ben a várnai kerület képviselője. 1889-től esztergomi kanonok.
Rónay János (1837. február 14. – 1905. április 1.)	Torontál	Törökkanizsa	Szabadelvű Párt	1871 és 1904 között kevés megszakítással képviselő, aki a lovrini kerület mandátumáért 1905 januárjában még versenybe szállt, de alul maradt.[139]
Schober Ernő (1849–1919)	Nyitra	Galgóc	Szabadelvű Párt	a Lipótvár fegyintézet igazgatója,[140] a Ferencz József-rend lovagja[141]
Schuster József (1849–1914. december 12.[142])	Nagyküküllő	Medgyes	szász-néppárt	medgyesi főgimnáziumi tanár, az 1892-es választásokon Szabadelvű párti programmal lett képviselő[39]
Schwarz Gyula	Moson	Zurány	Szabadelvű Párt
Schwicker János Henrik	Nagyküküllő	Segesvár	Szabadelvű Párt
Sennyei István (1857–1913)	Zemplén	Királyhelmec	Mérsékelt Ellenzék
Sigmond Dezső (18?4-1906)	Kolozsvár	II. kerület	Szabadelvű Párt	közgazdász és nagyipari vállalkozó
Simonfay János (1833-?)	Baranya	Pécsvárad	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	újságíró, a Pécsi Figyelő szerkesztője
Simó Lajos (1834–1909)	Szolnok-Doboka	Nagyilonda	Szabadelvű Párt	az erdélyi református egyházkerület és dési református egyházmegye főgondnoka, a Vaskorona-rend lovagja[143] Jelentős szerepet vállalt a Szolnok-Doboka vármegye vasúti fejlesztésében, valamint színház létrehozásában. 1875-1881, 1892-től között magyarláposi kerület, 1884-1892 és 1896-1906 ilondai képviselője.
Smialovszky Valér (1854. március 28. – 1917. március 6.)	Trencsén	Zsolna	Szabadelvű Párt	Trencsén megye főispánja
Somossy Béla	Hajdúböszörmény		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Sponer Andor (1843–1917)	Szepes	Szepesszombat	Szabadelvű Párt	Szepes vármegye árvaszéki elnöke, műfordító (Goethe, Byron, Hugo), magyar műveket is fordított németre (Petőfi, Arany, Mikszáth).
Spinczer János	Pozsony	Nagyszombat	Szabadelvű Párt
Steinacker Ödön	Szeben	Nagydisznód	Szabadelvű Párt
Svastics Gyula (1837–1891)	Somogy	Marcal	Mérsékelt Ellenzék
Szabó László (1844–1900[144])	Zenta		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1897-ig négy cikluson keresztül volt képviselő
Szadovszky József (1846–?)	Szilágy	Tasnád	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szakáll Ferenc (1820–1902)	Nógrád	Fülek	Szabadelvű Párt
Szalay Imre	Somogy	Lengyeltóti	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szalay Károly	Somogy	Csurgó	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szalay Ödön (1840–1910)	Pozsony	Bazin	Szabadelvű Párt	1873-tól a vágvölgyi vasút igazgatója, míg az állami kézbe nem került.
Szapáry Gyula	Jász-Nagykun-szolnok	Törökszentmiklós
Szathmáry György	Hunyad	Déva	Szabadelvű Párt
Szájbely Gyula (1846–1932)	Vas	Felsőőr	Szabadelvű Párt	Szombathely-Kőszeg, és a Szombathely-Pinkafői HÉV létrejöttében jelentős szerepet képviselt.
Szecsődy Kálmán (1859–1907 után)	Vas	Körmend	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szederkényi Nándor (1838–1916)	Eger		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1907-től Heves vármegyei főispán
Szegedy Béla (1853. április 14. – 1907. július 2.)	Vas	Németújvár	Szabadelvű Párt	1881-ben kamarás kitüntetést nyert[145]
Szende Béla (1854–1909)	Krassó-Szörény	Lugos	Szabadelvű Párt	árvaszéki elnök
Szendrey Gerzson (1849. március 21. – 1909. március 1.)	Baranya	Dárda	Országos Antiszemita Párt	Már 1884-ben is antiszemita programmal indult a gyomai kerületben de alulmaradt.
Szeniczey Ödön (1838–?)	Tolna	Paks	Szabadelvű Párt
Szentiványi Árpád (1840. március 21. – 1918. október 25.)	Gömör-Kishont	Kövi	Mérsékelt Ellenzék	1872-tól haláláig állandó tagja a parlamentnek, a kövi kerület képviselőjeként. A Tiszai egyházkerület felügyelője. Később a Függetlenségi Pártba lépett, melynek 1917-ben elnöke lett. 1918-ban valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.[146]
Szentiványi Kálmán (1839. január 10. – 1916. január 8.)	Maros-Torda	Nyárádszereda	Mérsékelt Ellenzék	Marod-Torda vármegye alispánja 1878-tól, 1881-től képviselő.
Szentkereszty Béla (1851. február 24. – 1925. augusztus 14.)	Háromszék	Kovászna	Szabadelvű Párt	Háromszék vármegye főispánja.
Szentkirályi Albert	Jász-Nagykun-szolnok	Mezőtúr	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Szent-Királlyi Árpád	Udvarhely	Székelykeresztúr	Szabadelvű Párt
Szerb György (1850–1914)	Krassó-Szörény	Nagyzorlenc	Szabadelvű Párt
Széchényi Aladár (1862. február 15. – 1936. május 11.)	Somogy	Nagyatád	Szabadelvű Párt	Széchényi Pál miniszter fia, Andrássy Manó veje. 1916–1918 között Somogy vármegye főispánja.[147]
Széchényi Pál	Somogy	Kaposvár	Szabadelvű Párt
Széchényi Tivadar (1837. március 12. – 1912. június 17.)	Vas	Muraszombat	Szabadelvű Párt
Széll Ákos	Csanád	Nagylak	Szabadelvű Párt
Széll Kálmán	Vas	Kőszeg	Pártonkívüli
Szilágyi Dezső	Pozsony	I. kerület
Szilágyi István (1835–1894)[148]	Máramaros	Ökörmező	Szabadelvű Párt	1867-től haláláig az ökörmezei kerület képviselője, királyi tanácsos. Az 1868. évi népiskolai törvény életbeléptével tanfelügyelőnek nevezték ki, mely állásáról az 1875. évi Összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott.
Szirmay Pál (1824–1905[149])	Zemplén	Homonna	Szabadelvű Párt
Szitányi Bernát (1816–1889)	Trencsén	Vágbeszterce	Szabadelvű Párt	1849-ben Hont vármegye alispánja, 1861-től haláláig kerületének képviselője.[150]
Szivák Imre (1849–1912)	Csongrád		Szabadelvű Párt	politikus, író, műgyűjtő, 1902 – 1912 között a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Szlávy Olivér (1851. április 22. – 1890. április 1.)	Bihar	Élesd	Szabadelvű Párt	1875-től haláláig képviselő, Szlávy József unokaöccse
Szomjas József (1831. március 9. – 1895. június 6.)	Szabolcs	Tiszalök	Szabadelvű Párt	A szabadságharc idején huszárszázados, az 1849. augusztus 3-i újszegedi ütközetben megsebesül[151]
Sztojacskovics Sándor (1823–1893)	Temes	Fehértemplom	Szabadelvű Párt	Versec ideiglenes polgármestere, belügyminisztériumi osztálytanácsos[152] Nikloics Fedor mellett a szerbek másik vezéralakja, az A Srpski dnevnik napilap társalapítója.
Szulyovszky Ignác (1835. október 22. – 1893. április 5.)	Nyitra	Nagytapolcsány	Szabadelvű Párt	színműíró, jelentősebb műve a Női diplomacia, melyet a Nemzeti Színház is műsorra tűzött 1885-ben[39]
Szunyogh Szabolcs (1849–1914)	Bihar	Hosszúpályi	Szabadelvű Párt	később a Bihari Munkapárt elnöke lett.[153]
Tarnóczy Gusztáv	Nyitra	Szenic	Pártonkívüli
Teleki Domokos id. (1825. június 10. – 1897. március 21.)	Maros-Torda	Szászrégen	Szabadelvű Párt
Teleki Domokos ifj.	Szolnok-Doboka	Dés	Szabadelvű Párt
Teleki Géza	Szatmár	Somkút	Szabadelvű Párt
Teleki József	Pest-Pilis-Solt-Kiskun	Fülöpszállás	Szabadelvű Párt
Teleszky István	Ugocsa	Halmi
Thaly Kálmán	Debrecen	I. kerület	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Thurn-Taxis Egon (1832–1903)	Torontál	Szentgyörgy	Szabadelvű Párt	Nagyküküllő vármegye főispánja
Tibád Antal (1843-1902)	Udvarhely	Székelyudvarhely		belügyminisztériumi államtitkár, alispán
Tisza István	Vízakna		Szabadelvű Párt
Tisza Kálmán	Nagyvárad		Szabadelvű Párt
Tisza Lajos	Szeged	I. kerület
Tisza László (1829–1902)	Krassó-Szörény	Bogsán	Szabadelvű Párt
Tolnay Gábor (1822. szeptember 29. – 1895. május 25.	Maros-Torda	Ákosfalva	Mérsékelt Ellenzék	honvéd alezredes, pártjának alelnöke[154]
Tolnay Lajos	Budapest	IX. kerület	Szabadelvű Párt
Tomcsányi László (1844. június 1. – 1903. március 7.)	Ung	Szobránc	Mérsékelt Ellenzék	1875–1901 között képviselő pártja színeiben, a Pallas-nyomda elnöke[155]
Torma Miklós (1856–1929)	Szék		Szabadelvű Párt
Tóth Antal (1828–1905. június)[156]	Sopron	Csorna	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	kerületének 1881-1892 között képviselője, a Siketnémák Sopron vármegyei és Sopron városi Államilag Segélyezett Intézete megalapítója 1903-ban, mely ma a Tóth Antal Nevelési, Oktatási és Módszertani Központ nevet viseli.[157]
Tóth Ernő (1853. december 13. – 1936. február 22.)	Jász-Nagykun-szolnok	Kunszentmárton	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Török Zoltán (1852–1919. október 2.)[158]	Nógrád	Losonc	Szabadelvű Párt	Nógrád vármegye főispáni tisztéről 1905-ben mondott le[159]
Törs Kálmán	Szentes		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Tulok Benő (1851–1910. április 17.)	Vas	Sárvár	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Barthodeiszky Imre halála után került az országházba[160]
Udvary Ferenc (1840–?)	Vas	Körmend	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Az első Vas-Zala vármegyei takarékpénztár alapítója és igazgatója.
Ugron Ákos (1849. június 1. – 1926. január 26.)	Vas	Kiscell	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	Ugron Gábor öccse, Udvarhely vármegye főispánja
Ugron Gábor	Kecskemét	I. kerület
Ullmann Sándor (1850–1897)	Fogaras	Alsóárpás	Szabadelvű Párt
Unger Alajos (1837–1910)	Zala	Keszthely	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	1880-tól képviselő, Csengery Antal halála után választották meg
Uray Imre (1850–1918)	Bereg	Tiszahát	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Urányi Imre (1833. november 4. – 1899. október 27.[161])	Máramaros	Marosziget	Szabadelvű Párt	1878-tól haláláig kerületének képviselője
Urbanovszky Ernő (1826–1907)	Trencsén	Biccse	Szabadelvű Párt	1865–1901 között képviselő
Vadnay Andor	Zala	Tapolca	Országos Antiszemita Párt
Vadnai Károly	Miskolc	II. kerület	Szabadelvű Párt
Varasdy Károly (1846. január 1. – 1897. május 22.)	Vas	Szombathely	Szabadelvű Párt	A szegedi ítéélőtábla bírája,[162] Szombathely polgármestere 1885–1887 között[163]
Vargics Imre	Temes	Rittberg	Szabadelvű Párt
Vay Elemér	Borsod	Szirmabesenyő	Szabadelvű Párt
Várady Gábor	Máramaros	Tecső	Szabadelvű Párt
Veres József (1851–1913)	Békés	Orosháza	Országos Antiszemita Párt	evangélikus főesperes
Veszter Imre (1839–1915)	Moson	Magyaróvár	Mérsékelt Ellenzék	zeneszerző
Vécsey Endre (1843–?)	Abaúj-Torna	Gönc	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt	főszolgabíró
Véghső Gellért (1825–1901. március 19.)	Bihar	Belényes		honvédfőhadnagy, törvényszéki elnök, a belényesi kaszinó elnöke[164]
Vidliczkay József (1819. március 19. – 1890. augusztus 21.)	Nyíregyháza		Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Vietoris Miklós (1850–?)	Nyitra	Vágújhely	Szabadelvű Párt
Visi Imre	Budapest	VIII. kerület
Vizsolyi Gusztáv (1822. október 10. – 1889. február 9.)	Krassó-Szörény	Oravica	Szabadelvű Párt	Az országos szabadelvű Párt elnöke
Vojnich István	Bács-Bodrog	Hódság	Szabadelvű Párt	1895-től Bács-Bodrog vármegye és Zombor főispánja, 1899-ben bárói címet nyert és a főrendiház tagja lett
Wahrmann Mór	Budapest	V. kerület	Szabadelvű Párt
Wasmer Adolf	Csanád	Battonya	Szabadelvű Párt
Wekerle Sándor	Szatmár	Nagybánya	Szabadelvű Párt
Wenckheim Frigyes	Arad	Kisjenő	Mérsékelt Ellenzék
Wittmann János	Arad	Szentanna	Mérsékelt Ellenzék
Wodianer Béla	Temes	Csákova	Szabadelvű Párt
Zalay István	Zemplén	Mád	Szabadelvű Párt
Zay Adolf	Brassó	I. kerület	Mérsékelt Ellenzék
Zay Albert	Trencsén	Bán	Szabadelvű Párt
Zboray Béla	Esztergom	Köbölkút	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Zeyk Dániel	Alsófehér	Alvinc	Szabadelvű Párt
Zeyk Károly	Kolozs	Kolozs	Szabadelvű Párt
Zichy Jenő	Árva	Bobró	Szabadelvű Párt
Ziskay Antal	Győr	Pér	Szabadelvű Párt
Zsámbokréthy József	Nyitra	Zsámbokrét	Szabadelvű Párt
Zsigmondy Vilmos	Selmec és Bélabánya