Aszklépiadész (költő)

Aszklépiadész
Született	i. e. 320 Számosz
Elhunyt	i. e. 3. század
Foglalkozása	epigrammaköltő
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Aszklépiadész témában.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aszklépiadész (i. e. 4. sz. - i. e. 3. sz.) görög epigrammaköltő.

Az Anthologia Graeca mintegy negyven epigrammáját őrizte meg az utókor számára. Az egyik legkorábbi és legjelentősebb erotikus epigrammaköltő, magyarra többek közt Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós és Somlyó Zoltán is fordította. Valószínűleg róla nevezték el az aszklépiadészi sort és az aszklépiadészi versszakot, amit Berzsenyi Dániel is alkalmazott A közelítő tél címú versében.

Költészetére néhány példa:

Küldj havat és jeget és ködöt, árassz sűrü sötétet,

lángbaborítsd az eget, földre eressz tüzesőt.

Elveszthetsz, de amíg élnem hagysz, bármilyen áron,

szörnyűbb vészeken is hajszolom én a gyönyört.

Mert az az isten hajt, aki rajtad is úr, aki téged,

Zeusz, aranyesőként bronzfalon át vezetett.

Somlyó György fordítása

Huszonkétéves se vagyok és már unok élni.

Ó, Eroszok, mi e kín, mi ez a vad lobogás?

Haljak bele, mi lesz a szórakozásotok? Őrült

kockázás, játék, mint azelőtt, gyerekes.

Szabó Lőrinc fordítás

Most csábítgatsz már? Rózsás arcod csupa tüske!

Szúrós szőrszálak is nőttek a combjaidon!

Jó nekem így nagyon is! – feleled, de a búzakalásznál

holmi koszos pelyvát többre ki tartana, mondd?

• DeMaria, Robert. Classical literature and its reception (angol nyelven). John Wiley & Sons, 299-300. o. (2007). ISBN 140511293X. Hozzáférés ideje: 2012. március 18. 
• Encyclopædia Britannica. Vol. 2 (11th ed.). Cambridge University Press. p. 722.
• Görög költők antológiája, válogatta, szerkesztette: Falus Róbert, https://mek.oszk.hu/07000/07081/07081.pdf