Assisi Szent Ferenc-templom (Prága)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Assisi Szent Ferenc-templom (egyértelműsítő lap)

Assisi Szent Ferenc-templom
Szent Ferenc Szeráf templom, Kreuzherrenkirche
a Cseh Köztársaság nemzeti örökségének része
Vallás	katolikus
Felekezet	római
Egyházmegye	Prágai főegyházmegye
Egyházközség	prágai
Védőszent	Assisi Szent Ferenc
Építési adatok
Építése	1679–1689
Stílus	cseh barokk építészet barokk építészet
Tervezője	Jean Baptiste Mathey
Felszentelés	1688
Felszentelő	Johan Fridrich von Waldstein[1]
Elérhetőség
Település	Prága, Óváros
Elhelyezkedése
Assisi Szent Ferenc-templom Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″50.086388888889, 14.41416666666750.086389°N 14.414167°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 11″, k. h. 14° 24′ 51″50.086388888889, 14.41416666666750.086389°N 14.414167°E
Az Assisi Szent Ferenc-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Assisi Szent Ferenc-templom (Kostel svatého Františka z Assisi, eredeti, német nevén Kreuzherrenkirche, azaz keresztesek temploma) Prága Óvárosában áll a Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) 3-ban, a Királyi út mentén. A hozzá kapcsolódó kolostor falába beépítették a Moldva egykori első kőhídja, a Judit híd hídtornyának téglafalát. Nyugati oldalához simul a Vörös Csillagkeresztes Lovagok generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza, amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.^[2]

A Vörös Csillagkeresztes Lovagok főtemplomául építette Jean-Baptiste Mathey francia építész tervei alapján 1679–1689 között Giovanni Domenico Canevalle.^[3]

A nagy kereszt alapú épület központi eleme a hatalmas kupola. A presbitérium miniatűr kereszt alaprajzú. A homlokzaton kialakított fülkékben Csehország patrónusainak szobrai állnak.^[1] Stukkódíszeit Giovanni Pietro Palliari és Giovanni Bartolomeus Cometa műhelyeiben készítették.^[4] A kupola Utolsó ítéletet ábrázoló freskóját Wenzel Lorenz Reiner (Václav Vavřinec Reiner) festette 1722–1723-ban, a kupola boltíves stukkói között Tommaso Soldati freskói a négy evangélistát ábrázolják. A különböző korokban készült freskók többsége szent Ferenc életének epizódjait jeleníti meg.^[5]

A falakon Reiner több, fémlapokra festett olajképe függ; ezek a templom atyáit jelenítik meg. További művei:

• Mária mennybemenetele,
• Konstantin csatája és
• A frigyláda feldíszítése a Templom-hegyen

az oltár feletti boltíven láthatók.

Johann Christoph Lischka allegorikus alakjai és angyalai:

• a presbitérium mennyezetén,
• a Keresztelő Szent János-kápolnában és a
• a Szentháromság-kápolnában láthatóak;

a bejárat fölötti freskókon angyalok szárnyalnak.

Ugyancsak Lischka festette a négy fő erény:

• a mértékletesség (mérséklet),
• a körültekintés (bölcsesség)
• a lelkierő (bátorság) és
• az igazságosság

allegorikus alakjait. Továbbá:

• a mágusok és a
• a pásztorok imádatát,

valamint a főoltár központi képét — maga az oltár A.J. Dobner munkája.^[1] A főoltár őriz egy jelentős ereklyét is: a szent kereszt egy szilánkját.^[5]

Híres, a 18. század elején épült^[5] orgonáján egyebek közt Mozart és Liszt is játszott. Az orgonakarzatot szokatlan módon a főoltártól jobbra helyezték el.^[6]

Nyugati oldalához simul a rend generálisának korabarokk, 1661–1662 között épült háza,^[7] amelyre 1846-ban még egy emeletet húztak.^[8] Tovább északon csatlakozik a templomhoz a rend legnagyobb kolostora;^[7]

A templom előtt, díszes neogótikus talapzaton áll IV. Károly emlékműve. Ezt Jakob Bär, a lovagok elöljárójának felkérésére készítette Ernst Julius Hähnel (Arnošt Hähnel) drezdai szobrász 1844-ben. 1848-ban, a Károly Egyetem alapításának 500. évfordulóján szerették volna felavatni,^[9] de az összszláv kongresszus alatti diáklázadások miatt a ceremóniát 1851. január 31-ére halasztották.

A templomtól jobbra, a Vincellér-oszlop tetején áll Szent Vencel szobra, Johann Georg Bendl (Jan Jiří Bendl) alkotása (1676)^[7]

2022-ben áprilistól novemberig naponta 10:00–19:00 között volt látogatható, kivéve a szertartások és a koncertek idejét.^[1]

• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 26.
• ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56.
• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 113.
• ↑ Guide: Prague Guide: Assisi Szent Ferenc Szeraf templom
• ↑ navicup: navicup:Assisi Szent Ferenc templom