Altorja

Altorja
Az Apor-kastély
Közigazgatás
Település	Torja
Alapítás ideje	1307 (első említés)
Városhoz csatolás	1899
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Altorja Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 35″, k. h. 26° 04′ 18″46.026388888889, 26.07166666666746.026389°N 26.071667°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 35″, k. h. 26° 04′ 18″46.026388888889, 26.07166666666746.026389°N 26.071667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Altorja témájú médiaállományokat.

Altorja (románul Turia de Jos) egykor önálló község, ma Torja nagyközség része Romániában, Kovászna megyében. 1899-ben egyesült Feltorjával.

Régen temploma védőszentjéről Szentmiklóstorjának is nevezték.

Torja nagyközség alsó, azaz a tengerszinthez képest alacsonyabban fekvő része Kézdivásárhelytől 12 km-re északnyugatra, a Torja-patak völgynyílásában fekszik.

1307-ben Thoria néven említik először. Az Apor család ősi fészke és birtokközpontja. 1899-ben Feltorjával egyesült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

• Szent Miklós-templom: római katolikus temploma román kori eredetű erődtemplom 15. századi védőfallal. A templomot az Apor család építtette, melynek ez volt a birtokközpontja és 1479-ben már biztosan állott. A templomot az 1802 évi földrengés után lebontották, csak a tornya maradt meg, a többi részt újjáépítették, védőfalait alacsonyították.
• Az Apor-kúria a 17. században épült, 1820 körül klasszicista stílusban bővítették.
• Református temploma 1728-ban épült.

• Itt született 1676-ban Apor Péter történetíró.
• Itt született 1815-ben Apor Károly író a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapító elnöke.
• Itt született 1810-ben Kálnoky Sándor honvéd alezredes.

• Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 352–353. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7