Alexics György (nyelvész)

Ez a szócikk Alexics György nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Alexits György (egyértelműsítő lap).

Alexics György (Arad, 1864. szeptember 14. – Budapest, Terézváros, 1936. február 7.)^[3] nyelvész, irodalomtörténész. Fia Alexits György matematikus, az MTA tagja.

Román származású, 1864. szeptember 14-én született Aradon, Alexics Áron főjegyző és Murza Julianna gyermekeként. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1889-ben magyar–román–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-tól Szolnokon, 1889-től Kassán volt tanár. 1891 és 1922 közt a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára, 1897-től a Budapesti Tudományegyetemen a román nyelv és irodalom magántanára volt. Az 1919-es forradalmak alatti baloldali tevékenysége miatt az egyetem tanácsa 1920-ban előadási jogától megfosztotta, 1922-ben nyugdíjba vonult. Úgy folyóiratokban, mint önállóan számos, nyelvészeti, néprajzi, a magyar-román nyelvi kapcsolatokkal foglalkozó cikke és tanulmánya jelent meg magyar és román nyelven. Több népmesét is lefordított románról magyarra. Rövid ideig a Poporul című lap szerkesztőjének tisztségét látta el. A Heinrich Gusztáv által szerkesztett Egyetemes irodalomtörténet című munkában ő írta meg a román irodalom történetéről szóló részt.

Felesége Víg Jolán volt.

• Magyar elemek az oláh nyelvben (1888)
• Román nyelvtan (két kiadást is megért, 1892 és 1904)
• Vadrózsapör (Román népköltészeti gyűjtemény, első kötet: 1899, második kötet: 1910)
• Geschichte der rumänischen Litteratur (Lipcse, 1906) Online

• Alexics György. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. december 26.)
• Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 62. o. ISBN 963-05-1286-6