Agostino Serena

Agostino Serena
Született1580 k.
Arogno
Elhunyt1654
Fogaras (74 évesen)
Nemzetiségeolasz
MűködéseErdély
Munkái
Jelentős épületeiBonchidai kastély
Jelentős projektjeiMarosillyei kastély
Jelentős designjaiRadnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély

Agostino Serena, egyes forrásokban Serena Ágoston[1] (Arogno, 1580 körül – 1654[2]) főként Erdélyben működött svájci–olasz építész.

Élete

Aldo Crivelli(wd) szerint Velencében részesült gyakorlati képzésben, majd Felvidéken keresztül érkezett az Ausztriához tartozó Erdélybe.[3] Bethlen Gábor építészeként dolgozott, de az elégtelen fizetség miatt 1630-ban Konstantinápolyon keresztül visszatért hazájába. 1648-ban érkezett másodszor Erdélybe.[4] 1653. február 25-én II. Rákóczi György nemességet adományozott neki.[5]

Fiai, Alessandro és Giuseppe stukkátorok voltak.[3]

Munkái

  • Serena építette az eredeti reneszánsz kastélyt Bonchidán, amelyet később a Bánffy család bővíttetett barokk stílusban.
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek 1629-ben Marosillyén megépítette a Bethlen-kastélyt. Ennek csak egy része maradt meg az 1784-es tűzvész után, ma kórházként használják. Bethlen számára valószínűleg az alsóvenicei, a balázsfalvai és a fogarasi kastélyokon is dolgozott.[3] Egyes szerzők feltételezése szerint a gyulafehérvári fejedelmi palota építése is neki tulajdonítható.[6]
  • A radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély átépítését szintén Bethlen megbízásából kezdte el, de már II. Rákóczi György idején fejezte be.[7][8] A bejárati portál szövege: „Augustinus Serena Architectus Venetus opera fecit”.[forrás?] Hatása kimutatható a betlenszentmiklósi Bethlen-kastélyon.[9][10]
  • Ő volt a mezőörményesi Rákóczi-kastély építésze is.[11]
  • A szamosújvári várat az ő tervei alapján, 1619–52 között többször is átalakították Giovanni Landi közreműködésével, jobbára reneszánsz és barokk stílusjegyek alkalmazásával.
  • A kolozsvári református kollégium régi épületét, az úgynevezett Ókollégiumot „a pápisták puszta klastromhelyén” II. Rákóczi György megbízásából, 1651 és 1653 között ő húzta fel.[12]
  • Kelemen Lajos feltételezése szerint ő tervezte Farkas utcai református templom hatszögű lábazaton álló szószékét, az erdélyi virágmintás reneszánsz első darabját; Kovács András ezt vitatja.[13]

Jegyzetek

  1. Erdély története II. 1606-tól 1830-ig. Szerk. Makkai László, Szász Zoltán. Budapest: Akadémiai. 931. o.  
  2. Kelényi György, Farbaky Péter, Széphelyi F. György: A reneszánsz és barokk építészete Magyarországon. mmi.elte.hu (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  3. a b c Ursula Stevens: Agostino Serena. www.artistiticinesi-ineuropa.ch (2017) (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  4. Kovács András: „Egy kőhajításnyira kollégiumunktól és templomunktól…”: Néhai Csáki (VII.) István gyulafehérvári házáról (1649). Erdélyi Múzeum, LXXIII. évf. 3–4. sz. (2011) 7–8. o.
  5. Herepei János: Scholabeli állapotok Apáczai Kolozsvárra jövetele előtt. Erdélyi Múzeum, XLVIII. évf. 3–4. sz. (1943) 352. o.
  6. Bíró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 84. o. ISBN 963 02 6366 1  
  7. Bíró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 85. o. ISBN 963 02 6366 1  
  8. Kovács András: Fejedelmi építkezések Erdélyben. Korunk, XXIV. évf. 3. sz. (2013. március)
  9. Bíró József: Erdély művészete. Budapest: Dovin. 1989. 87. o. ISBN 963 02 6366 1  
  10. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest: Kriterion. 1970. 166. o.  
  11. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 135. o.  
  12. Orbán János: Református kollégium, Kolozsvár. lexikon.adatbank.transindex.ro (2010. október 24.) (Hozzáférés: 2020. április 16.) arch
  13. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 51 és 347. o.  

Kapcsolódó szócikkek

  • Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap