5383 Leavitt

5383 Leavitt
Felfedezése
FelfedezőCornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels[1]
Felfedezés ideje1973. szeptember 29.[1]
Felfedezés helyePalomar
NévadóHenrietta Swan Leavitt
Alternatív név4293 T-2, 1978 VE13
Pályaadatok
Epocha2010. január 4.
(2455200,5 JD)
Aphélium távolsága465 785 851 km
(3,114 CsE)[1]
Perihélium távolsága389 510 115 km
(2,604 CsE)[1]
Fél nagytengely427 647 983 km
(2,859 CsE)[1]
Pálya excentricitása0,089[1]
Orbitális periódus1765,387 nap
4,83 év[1]
Közepes anomália183,044°[1]
Inklináció3,282°[1]
Felszálló csomó hossza92,321°[1]
Perihélium szöge273,211°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő7,456 km
Forgási periódus6,18 h
Albedó0,22
Abszolút fényesség13,2[1]
  • JPL
  • MPC
Sablon • Wikidata • Segítség

Az 5383 Leavitt (ideiglenes jelöléssel 4293 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én.

Akiről elnevezték: Henrietta Swan Leavitt (1868 – 1921) amerikai amatőr csillagász.

Kapcsolódó szócikkek

  • Kisbolygók listája (5001–5500)

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
Sablon:Kisbolygó-navigátor
  • m
  • v
  • sz
Kisbolygó-navigátor

jelenlegi
5383 Leavitt

Sablon:Naprendszer
  • m
  • v
  • sz
NapMerkúrVénuszHoldFöldPhobos és DeimosMarsCeresKisbolygóövJupiterA Jupiter holdjaiSzaturnuszA Szaturnusz holdjaiUránuszAz Uránusz holdjaiA Neptunusz holdjaiNeptunuszA Pluto holdjaiPlutoA Haumea holdjaiHaumea (törpebolygó)MakemakeKuiper-övDüsznomiaErisSzórt korongOort-felhő
Égitestek
Égitesttípusok
Apró testek
Feltételezett bolygók
  • Theia
  • Nibiru
  • Vulcanus
Rekordok
  • Csillagászati Csillagászati portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap