Énekes gezerigó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az énekes gezerigó éneke | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Mimus polyglottos (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Énekes gezerigó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Énekes gezerigó témájú médiaállományokat és Énekes gezerigó témájú kategóriát. |
Az énekes gezerigó más néven amerikai gezerigó[1] (Mimus polyglottos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a gezerigófélék (Mimidae) családjába tartozó faj.[2][3]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Turdus nembe Turdus polyglottos néven.[4]
Alfajai
- Mimus polyglottos orpheus (Linnaeus, 1758)
- Mimus polyglottos polyglottos (Linnaeus, 1758)[3]
Származása, elterjedése
Az Amerikai Egyesült Államokban él. Dél felé Mexikóig terjed az állomány, de megtalálható a Karib-tenger szigetein is. Hawaii-n és a Bermuda-szigeteken is meghonosították.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők és cserjések, valamint vidéki kertek és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése
Testhossza 28 centiméter, testtömege 36–56 gramm,[6] farokhossza 12–14 centiméter. A hím és a tojó hátoldala egyaránt sötétszürke, hasoldaluk pedig világosszürke.
 |
Életmódja
Rovarokat és gyümölcsöket eszik. Költési szezonon kívül magányosan él. Nagyon jó hangutánzó, más madarak nótáját, különféle zajokat, sőt emberi hangokat is szívesen utánoz.
Szaporodása
A költési időszak a nyár elejétől végéig tart, ezalatt akár kétszer-háromszor is költhet. Fészkét ágakból rakja körülbelül egy méterrel a föld felett. Egy fészekalj 3–6 kékeszöld, barnán pettyezett tojás, ezeken 9–12 napig kotlik a tojó — a hím csak annyi időre váltja, amíg a tojó táplálkozni megy. A fiatal madarak 14 napos korukban repülnek ki.
 |  |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek
- ↑ Fesztáv (Wingspan)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 8.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
